Puch László és Gulyás Gergely a Járműjavítóban
Szörényi Szabolcs, akinek gyermekkorában született álma az volt, hogy megépítse a Nyugati pályaudvart, ötvenéves korára végre valóra váltotta ezt a vágyát. A terepasztal, amely 1:87 méretarányban készült, a háza pincéjében található, és megjeleníti a nyolcvanas évek végi állapotot, még a Westend felépülése előtt. Az elképzelés megvalósításához a családja, neje, Rosta Mária, és gyermekei, Réka és Emese is támogatták, hiszen a terepasztalt ők ajánlották fel a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak.
A kiállítás megnyitóján nemcsak a család, hanem a közélet ismert alakjai is részt vettek, köztük Puch László, az MSZP egykori pénztárnoka, aki a megnyitón a terepasztal részleteiről mesélt. Puch emlékeit a pince szigorúan 19 fokra légkondicionált atmoszférája köré szőtte, ahol Szörényi a jövőbeli terepasztalt tervezte, a családi házat pedig az építmény köré alakította.
Tavaly márciusban, amikor Szörényi örökösei felajánlották a terepasztalt, az átadás során némi nehézség adódott. Az impozáns járműjavító pincéje bőséges helyet biztosított a hatalmas terepasztalnak, de a szállítása nem volt előre megtervezve. Szörényi a terepasztal alkatrészeit egyesével vitte be, ami a nyolcvan centis ajtón keresztül elegendőnek bizonyult. A múzeum restaurátora, Erky-Nagy Dániel, a terepasztal kiszállítását a palackba épített hajó kiszedéséhez hasonlította, és csodálattal méltatta Szörényi ügyességét a világítás megoldásában.
Szörényi Szabolcs nemcsak az építkezés során, hanem egész életében lenyűgöző figyelemmel dokumentálta a pályaudvart. Gyerekkorában édesanyja a vasárnapi mise után vitte el őt és öccsét, Szörényi Leventét, hogy vonatokat nézzenek az Élmunkás hídon. Ekkor kezdett el ábrándozni arról, hogy egyszer saját modelljét készíti el az ikonikus építményről. A valóságban 1988-ban kezdett neki a megtervezésének, és végül 1993-ra, ötven éve korára fejezte be a projektet.
A terepasztal mostantól az egykori Északi járműjavító területén, az Operaház Eiffel Műhelyházának erkélyén tekinthető meg. A kiállítás megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és más közéleti személyiségek is jelen voltak. Gulyás a kiállítást „rendkívüli alkotásnak” és „párját ritkító vasúttörténeti dokumentációnak” nevezte, míg D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere, Moldova György szavait idézte, hangsúlyozva ezzel a múzeum szerepét a közösség kulturális életében.
Noha a politikai diskurzusok nem kerülhették el a megnyitót, a főigazgató, Schneller Domonkos, egy Cicerótól származó mondást idézve, a művészet és a politika viszonyáról értekezett, ami a körülöttünk zajló eseményekre is utalhatott. Amikor Gulyás gyorsan távozott a helyszínről, lehetőségem sem volt megkérdezni tőle az ellentmondásos kijelentései kapcsán kialakult véleményeket.
