Nobel-hatás és Hunyadi-láz: ezek a könyvek érdekelték 2025-ben az erdélyi magyar közönséget

által K Sandor

Nobel-hatás és Hunyadi-láz: könyvtrendek 2025-ben Erdélyben

2025-ben az erdélyi magyar kultúrára ható irodalmi események között Krasznahorkai László Nobel-díjának elnyerése és a Hunyadi-sorozat népszerűségének növekedése emelkedett ki. A Transtelex által készített kutatás során könyvesboltok és könyvtárak kölcsönzési és vásárlási adatai révén nyertünk betekintést az olvasási szokások alakulásába, melyekből világosan kiderült, hogy az olvasók között továbbra is a nők és a fiatalok dominálnak.

A legkeresettebb szerzők közé Valérie Perrin és Fábián Janka kerültek, akiknek könyvei szinte minden adatgyűjtés során megjelentek. Valérie Perrin a legnépszerűbb író, hiszen Udvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is az ő regényeit keresték a leginkább. Képzeletbeli kombinációik közül három is a legjobbak között szerepel: a 2017-es „A vasárnap koldusa”, a 2019-es „Másodvirágzás”, és a legfrissebb, 2025-ös „Colette”. Perrin lírai stílusa és érzelmekre ható történetei, amelyek az emberi kapcsolatok, emlékezés és újrakezdés köré épülnek, megérintették az olvasókat.

Fábián Janka érzelmes, történelmi-romantikus regényei, mint például „Julie könyvkuckója” és „A szabadság szerelmesei”, szintén népszerűek voltak Székelyudvarhely környékén. A könyvtárak listáin feltűntek Mélissa Da Costa és Jojo Moyes romantikus regényei is, emellett a fiatal magyar szerzők, mint Karády Anna, izgalmas, akciódús történeteikkel szintén vonzották az olvasókat. Az örökség és múlt felfedezése mellett a Hunyadi-sorozat sikerének köszönhetően Bán Mór népszerűsége is megugrott.

A könyvtárosok tapasztalatai alapján 2025-ben különös figyelmet kapott a kortárs irodalom, az ír krimik, valamint az útikönyvek, hangoskönyvek és mesterséges intelligenciával kapcsolatos művek iránti érdeklődés is. Csíkszeredában az olvasók figyelme a nagymúltú Nobel-díjas szerzők irányába terelődött, különösen Krasznahorkai László könyvei iránt, mint például a „Sátántangó” és „Az ellenállás melankóliája”. Az iskolai kötelező olvasmányok között helyet kaptak Kármán József „Fanni hagyományai”, Tamási Áron „Ábel a rengetegben”, és George Călinescu klasszikusa, „A titokzatos lány” is.

A gyermek- és ifjúsági irodalomban a meseregények zuhataga dominált, Berg Judit regényei, különösen a „Rumini” sorozat, rendre előkelő helyet foglaltak el a kölcsönzési listákon. E mellett Dániel András kufli-könyvei a fiatalabb olvasók köréért is nagy népszerűségnek örvendenek. Az önismereről és pszichológiáról szóló szakirodalom kereslete is megugrott, Orvos-Tóth Noémi és Bibók Bea könyvei töretlenül népszerűek voltak.

A 2025-ös könyvtrendek rávilágítottak a szórakoztató és szépirodalom közötti eltérésekre is, ahol míg a kölcsönzésekben a szórakoztató irodalom, a vásárlások során a szépirodalom állt a középpontban. A Gutenberg könyvkereskedések sikerlistáján a Nobel-díjas Krasznahorkai László és Visky András regényei is megjelennek, utóbbi „Illegalisták” című munkája szintén bekerült a keresettek közé.

Fontos megemlíteni, hogy a könyvpiacra kiható adóemelés is jelentős eladási csökkenést eredményezett, aminek mértéke városonként 3-10% között mozog. Eközben azonban a könyvtárak használatának növekedése, főleg az aktív korosztály körében, a könyvdrágulásnak köszönhetően is egyre inkább észlelhetővé vált az erdélyi magyar olvasóközönség körében.

Ezt is kedvelheted