QS HIGHER ED SUMMIT: AZ EGYESÜLT EGYETEMEK ÚJRAKONCEPCIÓJA
2026-ban a Győri Széchenyi István Egyetem adott otthont a QS Higher Ed Summit: Europe 2026 konferenciának, amely a felsőoktatás jövőjével kapcsolatos kérdéseket tűzte napirendre. A rendezvény célja az volt, hogy globális szinten több mint hatszáz döntéshozót egyesítsen egy fedél alatt, akik a különböző egyetemek, politikai és ipari szektorok képviselőiként vettek részt. Az esemény fókuszában a mesterséges intelligencia (AI) lehetőségei, valamint az ezen technológiávall kapcsolatos kihívások álltak, különös figyelmet fordítva arra, hogy miként formálja át az egyetemi oktatást a jövőben.
A rendezvény középpontjában egy alapvető kérdés állt: hogyan tarthatják meg a felsőoktatási intézmények pozíciójukat, és alkalmazkodhatnak a gyorsan változó igényekhez és technológiai fejlődéshez, hogy végzett hallgatóik valóban versenyképes tudással lépjenek a munkaerőpiacra? A QS, amely a világ legismertebb felsőoktatási elemző és rangsoroló szervezete, minden évben egy másik nagyvárosban gyűjti össze a szakterület szaktekintélyeit, hogy megismerjék a legújabb trendeket és megvitassák az egyes intézmények előtt álló kihívásokat.
A Széchenyi István Egyetem profilja
A Győri Széchenyi István Egyetem, amelynek fő kampusza Győrben található, Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is folytat képzéseket és kutatásokat. A kilenc karán keresztül széleskörű tudományterületek képzését biztosítja, beleértve a közgazdaságtant, közigazgatást és jogot, valamint a mérnöki tudományokat, oktatást, társadalomtudományokat, művészeteket, egészségügyi és sporttudományokat, valamint mezőgazdasági és élelmiszertudományokat. Az egyetem különleges jellemzője a vállalkozásokkal és iparral való szoros együttműködés: stratégiai modellje a vállalati partnerségek, alkalmazott kutatások és gyakorlati alapú képzések köré épül. Érdekes megjegyezni, hogy az Audi Hungaria egyik legismertebb partner, amelynek technikai, üzleti és jogi munkatársainak körülbelül fele a Széchenyi István Egyetemen végzett.
A DIPLOMA ÉRTÉKÉNEK ÚJRAELEMZÉSE
Az európai felsőoktatás komoly válsággal néz szembe: a demográfiai visszaesés következtében egyre kevesebb fiatal érkezik, miközben a globális intézmények közötti verseny élesedett. Az állandóan változó környezet, amely gyorsabb és mélyebb alkalmazkodást követel meg, az intézményi stabilitást és a hosszú távú tervezést potenciális hátránnyá változtathatja. Ben Sowter, a QS Quacquarelli Symonds alelnöke budapesti nyitó előadásában hangsúlyozta, hogy a politikai, gazdasági és technológiai átalakulások egyidejűleg formálják át a felsőoktatás táját, így az intézményeknek proaktívan kell reagálniuk, ha fenn akarnak maradni. Ráadásul a hagyományos angol nyelvű célpontok – mint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália – szigorúbb vízumszabályai új lehetőségeket nyitnak meg Európa számára, hogy szélesebb körben vonzza a nemzetközi hallgatókat.
A KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
A konferencia középpontjában álló üzenet az volt, hogy a mai munkaerőpiacon nem a munkahelyek, hanem a készségek hiánya jelenti a legnagyobb problémát. A különböző paneleken elhangzott vélemények szerint az egyetemeknek le kellene lépniük a magányos toronyból, hogy lépést tudjanak tartani az AI okozta zűrzavarral. A tudás nem elérhetetlen, sőt, éppen ellenkezőleg: a nagy nyelvi modellek révén egyre inkább hozzáférhetünk. Az igazi kihívás az, hogy hogyan tudjuk kiaknázni ezeket az eszközöket, és megtanulni, hogyan tegyünk fel jó kérdéseket, hiszen a keresések már AI-szűrt összegzéseket kínálnak.
Az analitikus gondolkodás és a problémamegoldás, mint elengedhetetlen vezetői készségek, többször is felszínre kerültek a rendezvény során, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy ezek mennyire létfontosságúak egy mesterséges intelligencia dominálta világban. Judit Polgár sakknagymester is kiemelte a kritikai képességeink megőrzésének és fejlesztésének fontosságát, mivel az AI pont ezen készség elsajátítását nehezítheti meg.
DR. ESZTER LUKÁCS: NEMZETKÖZI LÁTHATÓSÁGUNK NÖVELÉSE
Dr. Eszter Lukács, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Ügyekért és Stratégiai Kapcsolatokért felelős rektorhelyettese a konferencia megnyitóján hangsúlyozta, hogy a rendezvény különösen fontos az egyetem számára, hiszen a magyar felsőoktatás láthatóságának erősítése elengedhetetlen. A QS szakértőivel folytatott eszmecserék során két kulcsfontosságú ajánlást kaptak: tovább kell erősíteniük nemzetközi kutatási együttműködéseiket és jobban kell hangsúlyozniuk oktatásuk és kutatásaik minőségét a nemzetközi színtéren. A konferencia értéke éppen ebben rejlik: platformot biztosít az ötletek cseréjére és az azonos ambíciókkal rendelkező intézmények közötti partnerségek kiépítésére.
NAGY HATALOM, NAGY FelelőssÉG
A felsőoktatási intézmények nemcsak a demográfiai trendekkel és a megváltozott munkaerőpiaccal kénytelenek megbirkózni, hanem a hosszú ideje alkalmazott oktatási módszereik átalakításának szükségességével is. A QS Higher Ed Summit rámutatott, hogy a tanulmányi munkákat másképp kell megközelíteni, most, hogy a hallgatók pillanatok alatt képesek esszéket írni és prezentációkat összeállítani. Ez furcsa hurkot eredményezhet: egy AI által generált feladat, amelyet AI-vel teljesítenek a diákok, majd egy oktató, aki szintén AI-t használ a pontozáskor. Ahhoz, hogy a fiatalokat teszteljék és gondolkodásra ösztönözzék, olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyeket nem lehet villámgyorsan teljesíteni.
AZ AI ÉS A MUNKAHELYEK JÖVŐJE
A millió dolláros kérdés az, hogy ki félt a legjobban az AI-tól, ki érezheti magát a legbiztonságosabbnak, és kinek érdemes új készségeket elsajátítania. Az utolsó napon elhangzott záróelőadásában a QS alelnöke számos, nagyrészt emberközpontú területet emelt ki, amelyek értéke növekszik az AI fejlődésével. Ezenkívül a QS saját kutatása szerint a megkérdezett országok 51%-ában a bizonyos készségek iránti kereslet már meghaladja a kínálatot.
Bár a diploma értéke és szükségessége folyamatos kritikának van kitéve, az Egyesült Királyságban a növekedés szempontjából kritikus szektorokban a munkahelyek 80%-a még mindig megköveteli a felsőfokú végzettséget. Így nem az a kérdés, hogy szükség van-e diplomára, hanem hogy van-e valós érték mögötte. A legkeresettebb kompetenciák nem feltétlenül technikai jellegűek, hanem emberi: a kommunikáció, alkalmazkodás, vezetői képességek és kognitív készségek, amelyek éppen azok, amelyek automatizálása a legjobban nehezen kivitelezhető. E készségek megszerzése közös felelőssége a politikai, intézményi és vállalati vezetőknek, valamint a diákoknak: együtt kell biztosítaniuk, hogy a fiatalok, akik belépnek a munkaerőpiacra, valóban a keresett készségeket sajátítsák el.
A több AI értheti, annál inkább előtérbe kerül az emberi kíváncsiság, a kritikai gondolkodás és az együttműködési készség. A Győrben és Budapesten tartott konferencián résztvevők egyetértettek abban, hogy az egyetemek nem azzal maradhatnak relevánsak, hogy versenyeznek a technológiával, hanem hogy erősítik azokat a képességeket, amelyeket az algoritmusok nem tudnak helyettesíteni.
A cikk megjelenését a Széchenyi István Egyetem támogatta.
