A GKI elemzése a magyar gazdaság termelékenységéről
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb cikksorozatában átfogóan elemzi a magyar gazdaság előtt álló rövid és hosszú távú kihívásokat. Az elemzés alapján, amely a legutóbbi hétfői adatokra épít, megállapítják, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye a múlt 15 évben jelentős előrelépéseket mutatott, azonban ezek az eredmények nem elegendőek a széleskörű felzárkózáshoz az EU-hoz képest. Külön figyelmet érdemel, hogy a kiemelt állami támogatásban részesülő ágazatok küzdenek a termelékenység növelésével.
Termelékenységi adatok és ágazati teljesítmények
A GKI prognózisa szerint a 2025-ös adatok alapján a magyar mezőgazdaság egy főre jutó termelékenysége meghaladja az EU átlagát, elérve annak 104%-át. Ez részben a vállalkozói szektor növekedésének köszönhető, amely fokozza a jövedelmeket és ezzel együtt a termelékenységet. A nagytáblás mezőgazdasági termelés alacsony munkaerőigényű, így az uniós támogatások arányosan nagyobb hatást gyakorolnak a bevételekre. Ezzel szemben az ingatlanügyletek terén Magyarország csupán az EU 36%-át érte el, míg az „egyéb szolgáltatások” területén a hazai teljesítmény 60%-on áll.
Ágazati előrelépések és fejlesztési igények
Az utóbbi 15 év során a pénzügyi ágazat produkálta a legmarkánsabb fejlődést, a termelékenység 46%-os növekedésével, ami 8%-kal felülmúlta az EU átlagát. A kereskedelmi és turisztikai ágazat is kiemelkedő, 42%-os növekedést mutatva szemben az EU 11%-os átlagával. A szakmai szolgáltatások 33%-os növekedést értek el, míg az információs-kommunikációs szektor a 32%-kal zárta az időszakot, amely ugyanakkor elmarad az EU 37%-os átlagától.
Megkérdőjelezhető állami támogatások hatása
A GKI észrevételezi, hogy a legmagasabb növekedések nem mindig garantálják a jobb helyezéseket a nemzetközi versenyben. A mezőgazdaság 19%-kal fejlődött az elmúlt 15 évben, míg az EU átlagos fejlődése 50%-os volt. Az ipar területén, ahol Magyarország 0,4%-os zsugorodást mutatott, az EU átlagában ezzel szemben 16%-os növekedés történt. Az építőipar hazai teljesítménye 4%-os növekedést mutatott, míg az EU-s átlag 10%-os csökkenést regisztrált.
Irányok és ajánlások a jövőre nézve
Az adatok alapján a GKI arra figyelmeztet, hogy a kiemelt állami támogatásokat kapó szektorok termelékenysége a leggyengébben növekedett, ami piactorzulásra utal. A célzott szektoriális politikák bevezetése elengedhetetlen lenne, különösen azokban az ágazatokban, ahol felzárkózási esélyek mutatkoznak, de a piac nem tudja önállóan orvosolni a beruházási vagy munkaerőpiaci problémákat. A tudásintenzív szolgáltatások, ipari modernizáció és az exportképes hazai feldolgozóipar célzott, kontrollált támogatása ilyen példák lehetnek. A következő időszak legfontosabb kérdése az, hogy ez a fejlődés tartósan megmarad-e, és képes-e közelebb hozni Magyarországot az uniós átlaghoz.
