A magyar munkaerőpiac illúziója
A 2023-as őszi magyar munkaerőpiaci mutatók azt sugallják, hogy a helyzet stabil, mivel a munkanélküliségi ráta 4,3-4,6 százalék közötti sávban helyezkedik el, miközben a foglalkoztatási ráta 65 százalék fölött áll. Az aktivitási ráta pedig a valaha volt legmagasabb, 68,5 százalékos szinten tetőzik 2025 végére. De mi rejlik a számok mögött? Kiderül, hogy míg a látszat stabilitást mutat, a valóságban a hazai munkaerőpiac belső feszültségekkel küzd. Egy három éve pangó gazdaság és a krónikus munkaerőhiány mögött rejtett problémák állnak, amelyeket a nominális létszámok figyelembevételével érthetünk meg.
A változások idővonalán
2022 közepén a munkanélküliek száma 153 917 főre esett, ami a legkisebb szám az elmúlt évtizedekben. Akkoriban a foglalkoztatottság teljes volt, a munkaerőhiány hatalmas méreteket öltött. Azonban ennek a helyzetnek a feszültségei később megmutatkoztak, a munkaerőpiac fokozatos lazulásával. A munkanélküliek létszáma 70 ezer fővel emelkedett, míg a foglalkoztatottak száma 2023 végéig még bővült, de az elmondható, hogy mostanra körülbelül 55 ezer fővel dolgoznak kevesebben a csúcsponthoz képest. A közel 4,7 milliós munkaerőpiacon ez a csökkenés nem tűnik drasztikusnak, de a trendek árulkodóak.
A népességfogyás hatása
Valódi aggodalomra ad okot az inaktívak számának több mint 200 ezer fővel való csökkenése 2022 óta. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki visszatért dolgozni; sokan nem aktivizálódtak a munkaerőpiacon, csupán regisztrált munkanélküliként. A legnagyobb probléma a népességfogyásban rejlik: a statisztikailag munkaképes népesség 130 ezer fővel csökkent az elmúlt három és fél évben. Ez a szám körülbelül Győr lakosságának felel meg, és a munkaerőpiac kínálati oldalának drasztikus szűkülését mutatja.
Feszültségek a hazai szegénységi adatokat illetően
Az EU-SILC adatforrás révén világossá válik, hogy Magyarországon a jövedelemeloszlás jelentős problémákkal küzd. A szegénységi küszöb alatt gyanúsan kevés eset, míg fölötte sok halmozódik. Ez a jelenség egyedül Magyarországon figyelhető meg az uniós tagállamok között, és a KSH adatai arra utalnak, hogy a jövedelemadatok megbízhatósága is kérdéses. A revíziók, amelyek a 2014-2021 közötti időszakra vonatkoznak, bár javították az adatminőséget, nem kezelték a problémás negatív adó- és járulékértékeket, így a társadalmi folyamatok valódi elemzése továbbra is nehézkes marad.
Geopolitikai feszültségek és gazdasági hatások
Az orosz-ukrán háború évek óta formálja a geopolitikai helyzetet. A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz erők előrehaladása lassabb, mint azt gondolhattuk, és a várható tűzszünetre való várakozások egyre erősödnek. A háború elhúzódása tovább növeli a feszültséget, ami a régió gazdasági helyzetére is kihat.
Megélhetési válság és infláció
Az amerikai közvélemény a közelgő félidős választások előtt az inflációval és a megélhetési válsággal foglalkozik a legnagyobb aggodalommal. Miközben Trump vámpolitikája továbbra is megosztó téma, a választók számára már nem a globalizáció vagy a kereskedelem jelenti a legfontosabb kérdést. A vámok és kereskedelmi háborúk politikai jelentősége csökken, míg a megélhetési válság kezelése előtérbe kerül.
Újlakáspiac Budapesten
A budapesti újlakáspiac iránti kereslet 2025-re új rekordon áll, hiszen az év második felében az eladások számának emelkedése biztató jeleket mutat. A megvásárolható lakások száma historikus csúcson van, köszönhetően a választható államkötvény típusoknak és a Lakhatási Tőkeprogramnak. A piac most lépést tart a kereslettel, és a fejlesztők is képesek reagálni, így a lakásvásárlók választása szélesedett.
Dráguló államadósság a fejlett országokban
Az állami költségvetési problémákra reflektálva a lejáró állampapírok átlagos hozamai évtizedes csúcsra értek, és a fejlett országok költségvetési hiányai is rendre nőnek. Ez a jelenség egyre drágábbá teszi a finanszírozást és aggasztó árnyékot vet a következő évtized gazdasági kilátásaira.
Forrás: telex.hu/gazdasag/2025/12/30/az-ev-chartjai-2025-elemzok
