Az aszály visszaveti a magyar gazdaságot, az MNB szerint akár 0,4 százalékponttal is csökkenhet a növekedés
Egész Európában a magyar gazdaságot érintette a legrosszabbul a nyári aszály – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből. Az MNB becslése szerint a mezőgazdaság hozzáadott értéke akár 15 százalékkal visszaeshet az idén, nagyrészt az extrém nyári időjárás hatására, ami 0,4 százalékponttal mérsékelheti a GDP növekedését.
A jegybank a nyár elején készült inflációs jelentésében 2026-ra még 2 százalékos növekedést várt, ezt a szeptemberi jelentésben 1,8 százalékra módosította.
Historikusan is alacsony lehet a termés
Az MNB közgazdászai szerint a leglátványosabb hatás, hogy a szántóföldi növények termésmennyisége nagyon visszaesett, az inflációs jelentés szerint historikus összevetésben is alacsony lehet a termés az idén.
A legnagyobb visszaesés a kukoricánál várható, ahol a termésmennyiség 51 százalékkal alacsonyabb az előző öt év átlagánál, a repcemagnál 26, a búzánál közel 22 százalékkal lehet alacsonyabb a termés.
A termés a kukoricánál, a búzánál és a repcemagnál is alacsonyabb lehet az idén, mint 2022-ben, az utolsó igazán súlyos aszályos nyár után. Európai szinten ugyanakkor enyhébb volt az idei aszály, mint négy évvel korábban, csak a Kárpát-medencét és Franciaországot érintette rosszabbul az idei nyár. Az Európai Bizottság hozambecslése alapján ráadásul a búza és a kukorica esetében is a hazai termés maradhat el legnagyobb mértékben az elmúlt öt év termésátlagától.
Az élelmiszerárakra visszafogottabb hatást gyakorolhat
Az élelmiszerek árára visszafogottabb hatása lehet az idei aszálynak, mint amit 2022-ben lehetett tapasztalni. Az MNB szerint ennek az az oka, hogy uniós szinten nem volt annyira komoly árfelhajtó hatása az idei szárazságnak.
Ugyanakkor az El Niño-jelenség és a közel-keleti feszültségek miatt a műtrágya-alapanyagok árának esetleges újabb emelkedése kockázatot jelent az élelmiszerárak alakulására – figyelmeztet az MNB.
