Nagyobb növekedést, de nagyobb hiányt is vár a kormánynál az Európai Bizottság
A magyar kormánynál optimistább az Európai Bizottság a következő évek növekedési kilátásait illetően, ugyanakkor Brüsszel nagyobb inflációval és államháztartási hiánnyal számol – derül ki a Bizottság kedden megjelent legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből.
A prognózis szerint Magyarországon 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,8 százalékkal, 2028-ban pedig mintegy 2,9 százalékkal nő a bruttó hazai össztermék. Ez mindhárom évben meghaladná az uniós átlagot, amelyet a Bizottság 2026-ban és 2027-ben 1,4 százalékra, 2028-ban 1,5 százalékra vár. A testület szerint a magyar gazdasági növekedést várhatóan a fogyasztás tartós bővülése, valamint a beruházások és a kivitel fellendülése támogatja.
A gazdaság mellett az infláció is nőne jövőre a 2026-os 2,2 százalékról 3,4 százalékra – főként a magasabb energiaárak miatt –, majd 2028-ban 3 százalékra csökkenne. A költségvetési hiány a Bizottság előrejelzése szerint 2026-ban a GDP 7,3 százalékára nő, ami alacsonyabb a kormány által várt 7,5 százaléknál. Jövőre viszont 5,2 százalékos hiányt valószínűsít a kormány 4,9 százalékos céljával szemben. Az Európai Bizottság számításai szerint a hiány 2028-ban is 5 százalék felett marad.
Az államadósság alakulásában szintén eltér a kormány és a Bizottság várakozása: a friss előrejelzés szerint a GDP-arányos államadósság jövőre 77,7 százalék, 2028-ra 78,2 százalék lesz, míg a Pénzügyminisztérium folyamatosan csökkenő trenddel számol – az idei várt 77,5 százalék után jövőre 77,2, 2028-ra 76,9 százalékos adóssággal.
A Bizottság mindkét makrogazdasági adatnál nagyobb növekedést vár, mint amivel a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium számol a 2027-es költségvetési tervezetben, amelynek általános vitája ezen a héten zajlik az Országgyűlésben. A tárca korábban már elvégezte a 2026-os költségvetés revízióját, amelyben idén 1,7 százalékos GDP-növekedést vár. A költségvetés tervezete 2027-re 2,4 százalékos növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol, a kormány középtávú gazdaságpolitikai előrejelzése pedig 2028-ra 2,6 százalékos növekedéssel és 2,5 százalékos inflációval.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptemberben megjelent inflációs jelentésében szereplő prognózis jobban összhangban van az Európai Bizottság várakozásaival: a jegybank közgazdászai 2027-re 3 százalékos növekedést és 3,1 százalékos inflációt, 2028-ra pedig 2,8 százalékos GDP-bővülést és 2,6 százalékos inflációt várnak.
A költségvetési hiányt részben az euró bevezetése, részben a Fidesz-kormány alatt indult túlzottdeficit-eljárás miatt kellene kordában tartani, a Tisza-kormánynak pedig eltökélt célja, hogy 2030-ra 3 százalék alá szorítsa a költségvetés GDP-arányos hiányát.
