A fideszes képviselők szerepe a területfejlesztésben
A területfejlesztés 2014 és 2020 közötti időszakában a központosító kormányzati törekvések jelentős változásokat hoztak magukkal. Habár az ehhez kapcsolódó projektek sokszínűsége nem kétséges, a források felhasználásának minőségén is észlelhető a kormányzati irányítás hatása. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) legfrissebb kutatásából kitűnik, hogy a területfejlesztés terén a politikai szempontok mindinkább érvényesültek, aminek következtében nemcsak megfelelő, hanem valóban problematikus projektek is összegyűltek.
Az EU-s források elosztásának dinamikája
Az Európai Unió által biztosított források elosztásának tervezése már az évtized kezdetén kulcskérdéssé vált a megyei önkormányzatok számára. Ezek az önkormányzatok, amelyek ekkor még viszonylag széleskörű feladatkörrel bírtak, a következő évek reformjai során jelentős hatásköröket veszítettek. Érdekes módon azonban a területfejlesztési szerepkörük nagyrészt megmaradt, amelynek következtében új szereplők, például kormánypárti országgyűlési képviselők is megjelentek a színen, törekedve befolyásuk növelésére.
Az önkormányzatok kiszolgáltatott helyzete
Az interjúk során kiderült, hogy a területfejlesztési szaktudással rendelkező, de a politikai mozgások által háttérbe szorított megyei önkormányzatok gyakran csak kivételes esetekben tudtak hatékonyan fellépni a források felhasználásának ellenőrzésére. Az országgyűlési képviselők, akik nem ritkán közvetlenül a projekt kivitelezőit is meghatározták, így átvették az irányítást.
Baráti kapcsolatok és korrupció kérdése
A települési önkormányzatok számára különösen megnehezült a helyzet, mivel sok esetben képtelenek voltak fellépni a kormánypárti képviselőkkel szemben. Ez a viszony különösen érzékelhetővé vált ott, ahol a polgármesterek nem támogatták a választókerületükben zajló projekteket. A kényszerhelyzetek gyakoriak lettek, és a kivitelezők piaci alapú kiválasztása sok esetben a tervezett projektek spontán alakítását jelenti, amely során az önkormányzatok erőforrásaikat próbálták a kormányzati forráselvonások által hátrányosan érintett igényeik kielégítésére használni.
A hatékonyság csökkenése
A területfejlesztésben megfigyelhető korrupció és a furcsa projektek térnyerése szoros összefüggésben áll az önkormányzatok folyamatos leépítésével. A szakirodalom szerint a hatékony forrásfelhasználás kulcsa az intézményrendszer minősége, amely a demokratikus berendezkedéssel arányosan, csökkenti a korrupció esélyeit. Ezzel szemben, ahogy a megyei és települési önkormányzatok hatáskörét és anyagi mozgásterét egyre inkább beszűkítették, úgy az ellenőrzési lehetőségek is csökkentek, tavasszal kiszolgáltatottsági viszonyokat teremtve a területfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban.
Az abszorpciós kényszer hatásai
A forráshoz jutás szükségessége azt is magával hozta, hogy a választókerületi vezetők és az államapparátus elvárásaival egybeesően, az önkormányzatoktól azt várják, hogy minél több uniós forrást és fejlesztési projektet vonjanak be. E jelenség mögött bújik meg az a felfogás, amely szerint „jöjjön a pénz, költsük el időben”, ami a területfejlesztési projektek mennyiségére helyezi a hangsúlyt, míg a hosszú távú hasznossági és minőségi szempontok hátrányba szorulnak.
