Szélsőséges aszály sújtja az aradi gazdákat
Az aszály idén különösen súlyosan érinti Románia nyugati határvidékét, az Arad megyei gazdák pedig a búza, a kukorica és a napraforgó termésének drasztikus csökkenéséről számoltak be. A térségben a kukorica hektáronkénti hozama mindössze 200 kilogramm körül alakult, miközben az átlagos termés 6-7 tonna szokott lenni.
„El lehet képzelni azt, hogy 200 kiló kukoricát törtünk le hektárjára, ezen a környéken, ahol 6-7 tonna az átlagtermés. Napraforgónál is egy tonnás termések voltak, és 2,5-3 tonna az átlagtermés” – mondta Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. A búza esetében 60-70 százalékos aszálykárt jelentettek be, és a bizottság ezt el is fogadta. A gazdák mintegy 2,5 tonna búzát arattak hektáronként, a szokásos 6-7 tonna helyett.
Az utóbbi években fokozódott a szárazság
A gazdaszervezeti elnök szerint az elmúlt két év érezhetően rosszabb volt a mezőgazdaság számára. Korábban a kalászos növényeknél még nem érzékelték az aszályt, mert a téli és tavaszi csapadék megmaradt. A kapásnövényeknél azonban ez már a negyedik egymást követő év, amelyben problémák jelentkeznek. Az augusztusi határidőig Arad megyéből 1279 gazda jelentett aszálykárt az őszi vetésű terményekben, a károk mértéke 30-70 százalék között mozog. A megye 76 önkormányzatából 44 kapott kárbejelentéseket, a legtöbbet Nagylakról és Pécskáról. A szeptember az átlagosnál melegebbnek és szárazabbnak ígérkezik, ami a következő őszi vetést is befolyásolhatja.
A gazdák nehézségeit fokozza, hogy a gabona ára alacsony, míg a vetőmag, a vegyszerek és a műtrágya ára folyamatosan emelkedik. A gázolaj literenkénti 10-11 lejes ára is jelentős terhet jelent, különösen a gyenge termés mellett.
Kevés a támogatás, víz pedig nincs
Az Európai Unió a 2025-ös aszálykárokra 14,8 millió eurós támogatást hagyott jóvá Romániának, ami a gazdák szerint hektáronként mindössze mintegy 100 lejt jelent, ami körülbelül 10 liter gázolaj árának felel meg. A kormányzati kártérítés összege is elmarad a gazdák által várt 100 eurótól, ami tiltakozásokat váltott ki.
A gazdák próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez: egyre többen fontolgatják a szárazságtűrő cirok termesztését, bár a felvásárlási piac még nem kiépült. Romániában jelenleg mintegy 10 ezer hektáron termesztenek cirokot, míg Magyarországon ez a terület eléri a 46 ezer hektárt.
A vízháztartás kezelése országos szintű beavatkozást igényel
Bartók Blanka éghajlatkutató szerint a tendencia egyértelműen a száraz időszakok gyakoriságának növekedését mutatja. Kelet-Európában nem a csapadék mennyisége csökkent drasztikusan, hanem annak eloszlása változott meg: a csendes, elhúzódó esők helyett egyre gyakoribbak a rövid, intenzív viharok, amelyek vize nem tud beszivárogni a talajba. A több éve visszatérő, egyre melegebb és hosszabb száraz időszakok hidrológiai aszályhoz vezettek, ami a kutak és folyók vízszintjének csökkenésében is megmutatkozik.
A kutató szerint a helyzet meghaladta az egyéni gazdák képességeit, országos vagy legalább regionális szintű vízháztartás-menedzsmentre lenne szükség. A meglévő öntözőrendszerek működési problémákkal küzdenek, és a vízhiány miatt azok sem nyújtanak megoldást, ahol rendelkezésre állnak. Arad megyében a 350 ezer hektár szántóterületből csupán 8000 hektár öntözhető, és ténylegesen mindössze 800 hektáron folyik öntözés.
Egyéni szinten a talaj vízmegtartó képességének javítása jelenthet megoldást: a talajfelszín növényzettel való borítása, a szántás csökkentése és a lejtők beültetése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a lehulló csapadék minél nagyobb része a talajban maradjon.
