Felbontaná a kormány a Mészáros-féle autópálya-koncessziót
A kormány szándéka felmondani a 2022-ben indult, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
A két kormánytag a világ három legnagyobb koncessziója közé sorolta a mintegy 23 ezer milliárd forint összértékű szerződést, amely azonban véleményük szerint nem hasonlít egy hagyományos koncesszióhoz, mivel keretében a teljes meglévő hálózat üzemeltetését is kiszervezték.
A kormány álláspontja szerint a szerződés több szempontból is előnytelen az állam számára. Magyar Péter már a kampányban megígérte, hogy hatalomra jutásuk esetén felmondják a Mészárosékkal kötött koncessziós szerződést. A konkrét lépés kidolgozása a májusi kormányalakítás után Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter feladata lett, aki többször megerősítette, hogy erre készülnek.
Az előző kormány 2021-ben adta ki 35 évre, a 2022 és 2057 közötti időszakra a magyar autópálya-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A koncessziós vállalat több mint nettó 20 ezer milliárd forintért végzi az érintett pályaszakaszok karbantartását, bővíti azok egy részét, és a szerződés szerint új autópályákat is építene.
Az új kormány szerint a szerződéssel több probléma is fennáll: egyrészt túl nagy feladatot szervezett ki egyben, aránytalanul hosszú időre; másrészt túlárazott módon teszi mindezt; harmadrészt a kockázatokat nem a koncessziós cég, hanem az állam viseli; negyedrészt a kifizetések a cégnek kedvező módon oszlanak el a 35 éves időtartam alatt.
Az eddig nyilvánosságra került számok is alátámasztják, hogy a szerződést a Mészároséknak kedvező módon kötötték meg, illetve módosították. Az állam a koncesszió 2022. szeptember 1-jei indulása és 2025. december 31-e között 760 milliárd forintot fizetett ki a vállalatnak, amely ebből 96 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 13 százalékos bevételarányos nyereséget jelent.
A kormány álláspontja szerint több lehetőségük is lenne a szerződés felmondására, illetve akár semmisnek is tekinthetnék. Érvelésük szerint az egyik legfontosabb probléma, hogy itt definíciószerűen nem koncesszióról van szó, annak ugyanis feltétele, hogy a kockázatokat a vállalkozó állja, míg itt a szerződés szerint azok az államnál vannak. Szerintük emiatt ez valójában egy közbeszerzési szerződés, amit az előző kormány tévesen minősített koncessziónak.
Vitézyék szerint az is problémás, hogy a koncessziós szerződést az előző kormány két alkalommal is a vállalkozó érdekeinek megfelelően módosította a szerződés megkötése utáni 1,5 éven belül. Az egyik módosítással az orosz–ukrán háborúra hivatkozva kompenzálták a céget úgy, hogy 2057-ig megnövelték az MKIF járandóságát ezermilliárdokkal, miközben a koncessziós szerződés már a háború kitörése után köttetett.
Az Európai Bizottság 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az autópálya-koncessziókra vonatkozó szabályok megszegése miatt. A közbeszerzési törvény és a koncessziós szerződés szerint ezzel automatikusan megnyílik a lehetőség a szerződés egyoldalú felmondására.
A kormány könnyedén felbonthatná egyoldalúan a szerződést, de ez kockázatokkal is járna. Ha az MKIF jogtalannak tartaná a szerződésbontást, nemzetközi választottbírósághoz fordulhatna, amely akár több százmilliárd forintos kártérítést is megítélhetne az MKIF-nek. A kormánynak valószínűleg emiatt lenne előnyösebb közös megegyezéssel felmondani a szerződést.
