Vitézy Dávid: Nincsenek szűz lányok a magyar építőiparban
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hosszú interjút adott a Forbes Money podcastnak, amelyben többek között arról beszélt, hogyan látja elképzelhetőnek az építőipar megújulását.
A miniszter szerint a fő problémát az jelentette, hogy a korábbi kormányok alatt az állam alakította a piacot, és a politikailag bekötött szereplők nyerhettek csak a közbeszerzéseken. Azok a cégek, amelyek versenyezni tudtak volna velük, inkább alvállalkozóként álltak be a nagy, ismert cégek mögé, hogy elkerüljék a NAV-ellenőrzéseket és a politikai lejáratókampányokat.
„Hogyha valós verseny van, hogyha a kormány nem azt mondja, hogy mindenki a volt iskolatársával a valamelyik politikusnak álljon össze, meg kössön szövetséget, hanem azt mondja, hogy valódi versenyt akarok – és mi ezt mondjuk – akkor hirtelen ezek a szereplők abban lesznek érdekeltek, hogy egymással versenyezzenek. És lesz piaci verseny, és ennek a végén aztán viszont nem lehet olyan könnyen kiszámítani, hogy ki fog nyerni, mint korábban” – mondta.
Hozzátette: „Nyilván ez azt is jelenti, hogy néha lesznek olyan győztesek, aki az ön vagy az én személyes ízlésemmel nem találkozik” – utalva arra, hogy adott esetben korábbi kormányok alatt sikeres cégek is nyerhetnek a tiszta versenyben.
„Ezt már mondtam, ezt a mondatot, és sokan fönnakadtak rajta, de hát nincsenek szűz lányok a magyar építőiparban. Tehát azt ne várjuk, hogy majd a földből kinőnek azok a cégek, akikről soha nem hallottunk” – tette hozzá Vitézy, aki szerint inkább arra lehet számítani, hogy a korábbi időszak kontrolljától és pénzszívó fővállalkozóitól megszabadulva olyan szereplők is elő tudnak lépni, akik eddig háttérben, alvállalkozóként dolgoztak a piacon.
A miniszter reagált arra a kritikára is, hogy ha nem a nagy magyar építőipari cégek végezhetik a nagy állami és uniós beruházásokat, akkor csak külföldi cégek szállhatnak versenybe, amelyek majd külföldre viszik a profitot. Vitézy Dávid szerint kérdéses, hogy a korábbi kormányokhoz kötődő cégeknél van-e jobb helyen a profit, amelyek tulajdonosai a pénzt jachtokra, „mindenféle hamis hírműsorokra” és influenszerek támogatására költik. Másrészt a Fidesznek sem volt baja a külföldi kivitelezőkkel, ha olyan projektről volt szó, mint a Budapest–Belgrád-vasút vagy a Roszatom, amit kínai és orosz cégek építhetnek fővállalkozóként. Mindenesetre a profit valóban kimehet az országból, de a kormány azon dolgozik, hogy tisztességes versennyel leszorítsák az árakat, így a profit alacsony legyen, az építőipar jellegéből fakadóan pedig a pénz nagy része így is, úgy is magyar alvállalkozóknál és dolgozóknál marad.
A miniszter hangsúlyozta, hogy most az állam és a köz érdekeit szem előtt tartva átvilágítják a nagy állami beruházásokról kötött szerződéseket, és ahol úgy látják, hogy nem a köz érdeke érvényesül, ott „elzavarjuk” a kivitelezőket. Ilyen például az M6-os autópálya koncessziós működtetése és karbantartása, amelyet a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó MKIF Zrt. 149 milliárd forintért vállalt, egy külföldi cég korábban viszont 44 milliárdért vállalt volna. Vannak viszont projektek, amikből már nem lehet kiszállni, ilyen a mohácsi Duna-híd, aminél már túl késő van az újratervezéshez.
Az interjúban szó esett arról is, hogy a miniszter szerint a korábbi időszakban a minisztériumban minden, a miniszterelnöknek írt levelet „őszinte híve” elköszönéssel kellett zárni.
