A Fitch szerint is reális cél lehet a 2030-as euróövezeti csatlakozás
A magyar kormány 2027-re szóló költségvetési tervezete és a középtávú államháztartási hiánycélok összeegyeztethetők azzal a kormányzati szándékkal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit – állapította meg új helyzetértékelésében a Fitch Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő felidézte: a jövő évi költségvetési tervezet alapján a kormány 2,6 százalékponttal, a hazai össztermék (GDP) 4,9 százalékára kívánja csökkenteni az államháztartási deficitet az idei évre várt 7,5 százalékról.
A jövőre tervezett kiadáscsökkentések mértékét a Fitch az éves GDP 1,5 százalékára becsüli, és kiemeli, hogy a választások előtt hozott, de lejáró átmeneti és egyszeri kiadási intézkedések megszűnése további 1,4 százalékos, GDP-arányos megtakarítást jelent.
A javuló piaci hangulat hatására csökken a magyar szuverén adósságkötelezettségek hozama is, ennek eredményeként a hazai össztermék 0,2 százalékának megfelelő mértékben mérséklődnek a kamatterhek – olvasható az elemzésben.
A hitelminősítő szerint a viszonylag kismértékű intézkedések nagy száma, valamint a tartós konszolidációs folyamat fenntartásának szükségessége bizonyos végrehajtási kockázatot hordoz. Ha a kedvező finanszírozási kondíciók megmaradnak, az támogathatja a költségvetési konszolidációt, ugyanakkor továbbra is bizonytalan, hogy a kiadási felülvizsgálatokkal és a közszféra hatékonyságát javító intézkedésekkel milyen megtakarítás érhető el.
A Fitch előrejelzése szerint a magyar államháztartási hiány az idén a GDP 7,3 százaléka lehet, erről a szintről 2027-ben 5,4 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalék alá csökken.
A hitelminősítő várakozásai szerint a GDP-arányos magyar államadósság-ráta 2027-2028-ban 77,7 százalékon tetőzik, vagyis jóval magasabb szinten éri el csúcspontját, mint a Magyarországhoz hasonlóan „BBB” szuverén minősítéssel ellátott többi gazdaság 57,5 százalékos mediánja.
Úgy vélik, Magyarország további adósságpályája a forint árfolyampályájától és a gazdaság növekedési ütemétől függ. Kiemelik, hogy a forint az év eleje óta 5 százalékkal erősödött az euróhoz képest, ám a magyar gazdaság növekedése 2023 óta elmaradt a magyar besorolással összehasonlítható szuverén minősítésű gazdaságokétól, elsősorban a gyenge külső kereslet, a korábbi megnövekedett szakpolitikai bizonytalanságok, az uniós folyósítások késleltetése és a költségvetési kiigazítás beruházásokra gyakorolt hatása miatt.
A Fitch Ratings ugyanakkor közölte, hogy saját növekedési előrejelzései jórészt megfelelnek a kormány becsléseinek: a hitelminősítő jövőre 2,5 százalékos, 2028-ban 3 százalék körüli ütemre gyorsuló reálnövekedést vár a magyar gazdaságban. Ezt arra a várakozásra alapozza, hogy a meginduló uniós folyósítások felhasználása nyomán a beruházási aktivitás és a magánszektorbeli fogyasztás egyaránt erősödik, és ezt a külső kereslet élénkülése kíséri.
Más nagy londoni elemzőházak is valószínűsítik, hogy Magyarország a következő évtized kezdetére teljesíti az euró bevezetésének feltételrendszerét, és a 2030-as évek elején csatlakozhat a valutaunióhoz.
A világ egyik legnagyobb politikai-gazdasági kockázatelemző csoportja, az Eurasia Group minapi helyzetértékelésében úgy fogalmazott, hogy rövid távon várható némi elcsúszás a célokhoz képest a magyar költségvetésben az aszálykárok és a geopolitikai sokkok miatt, de ezzel együtt is valószínűnek tűnik, hogy Magyarország 2030-ig belép az ERM II. árfolyammechanizmusba. Ha ez sikerül, az lehetővé teheti, hogy Magyarország 2032-ben csatlakozzon az euróövezethez, tekintettel arra, hogy az ERM II.-ben legalább két évet el kell tölteni a valutauniós tagság előtt.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég azt mondta, hogy az euró nem csodaszer, így önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra, ezért a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás. Varga szerint az euró bevezetése Magyarország javára válhat, azonban a csatlakozás időpontjánál fontosabb, hogy a magyar gazdaság megfelelően felkészüljön a közös valuta átvételére. Ennek feltételeit ezért úgy kell teljesíteni, hogy a fenntartható növekedésre kedvező hatással legyen.
