Leáll Románia utolsó működő atomreaktora
Románia energetikai rendszeréből 680-700 MW folyamatos termelési kapacitás esik ki, mivel a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát helyi idő szerint 11 óráig teljesen lekapcsolják. Az újraindítás időpontja a Duna vízhozamának alakulásától függ, de legkorábban is két hétnél korábban nem várható.
A reaktort üzemeltető Nuclearelectrica csütörtök reggel bejelentette a leállítási folyamatot, amelyet a Bukaresti Értéktőzsdén közzétett kommunikációjuk szerint ellenőrzött körülmények között hajtanak végre. Az oka a Duna vízszintje, amely szerdán 182 centiméter volt Csernavodánál, ez pedig három centiméterrel elmaradt a 185 centiméteres küszöbértéktől. Radu Miruță, védelmi miniszter szerdán a kormány intézkedéseinek pozitív következményeit hangsúlyozta, amelyek lehetővé tették a reaktor működésének meghosszabbítását egy héttel, még ha ez csak rövid távú megoldás volt is.
A csernavodai atomerőmű két reaktorból áll, és Románia teljes villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 20%-át biztosítja. Az 1-es reaktor már július végén leállt, így most már csak egy működő egység van. A reaktor kiesése különösen problémás, mivel a legmelegebb napokban, amikor a napenergia nem áll rendelkezésre, Romániának séresen energiaimportálásra lesz szüksége.
Cristian Bușoi, energiaügyi államtitkár figyelmeztetett arra, hogy a következő két hét várhatóan forró és száraz lesz, így az atomerőmű újraindítása aligha várható. Ugyanakkor megemlítette, hogy a szélerőművekből származó termelés akár 1000 MW-ot is elérhet, ami segíthet a kieső reaktor kompenzálásában.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet csütörtök reggel jelezte, hogy a Duna vízhozama 1 350 m³/s maradt, míg az augusztusi átlag 3900 m³/s. A vízhozam enyhe emelkedése várható a következő időszakban, de a helyzet továbbra is kritikus.
Románia energiaimport lehetőségeit bővíti, így a közelmúltban Bulgáriával való összekapcsolás kapacitása is növekedett. A cél az, hogy a jövőben Görögországból is vásárolhassanak áramot. Az import kapacitása egyszerre legfeljebb 4000 MW lehet. Ezen kívül a rovinari szénerőmű 4-es egységének beindítása is lehetőséget ad, hogy napi körülbelül 300 MW villamos áramot termeljenek.
A csernavodai atomerőmű leállása már nem először következik be a Duna alacsony vízszintje miatt, ugyanis hasonló helyzet 2003-ban is előfordult. Azóta azonban Románia energiarendszere sokkal kiszolgáltatottabbá vált, részben a környezetszennyező széntüzelésű erőművek fokozatos bezárása miatt. A megújuló energiaforrások kiszélesítése mellett a tárolókapacitások hiánya is problémát jelent, hiszen ezek nélkül a napenergiát nem tudják megfelelően hasznosítani csúcsfogyasztáskor.
Ezért Románia sokszoros áron vásárolja vissza a napközben olcsón exportált áramot Bulgáriából, miközben a szomszédos országok is hasonló kihívásokkal néznek szembe az energiaellátás terén. A helyzet ellenére Cristian Bușoi hangsúlyozta, hogy a blackout veszélye nem áll fenn, sőt a nagy ipari fogyasztók esetleges korlátozása sem várható.
Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke megjegyezte, hogy a nukleáris energia kiesése növelheti a villamosenergia árát, de a tényleges áremelkedés mértéke a rendelkezésre álló importmennyiségtől és a fogyasztás mérséklésétől függ. A legrosszabb esetben, ha Romániának regionális energiadeficittel kell szembenéznie, az áram átlagára akár 1800 lej/MWh-ra is emelkedhet a következő időszakban.
A szakértők szerint elkerülhetetlen a fogyasztás csökkentése, hogy megelőzzék az árrobbanást, ehhez azonban számos ipari termelés leállására és költségek növekedésére lehet számítani.
