A nagy nyári szárazságban majdnem megállt a gazdaság, az ipar húzta a növekedést
A vártnál némileg gyengébben teljesített a magyar gazdaság 2026 harmadik negyedévében: a GDP csak 1,5 százalékkal haladta meg a 2025 harmadik negyedévi eredményt, negyedéves alapon pedig 0,1 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az ágazatokra bontott részletes elemzést a hivatal csak decemberben közli, annyit azonban már most leírtak, hogy a bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább az ipar járult hozzá, a szolgáltatások teljesítménye továbbra is támogatta a növekedést, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt.
Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a GDP-adat megjelenése előtt 1,5 és 2 százalék közé várta az éves növekedést. Mint most elmondta, a 0,1 százalékos negyedéves növekedés sikerült különösen gyengére. Sovány vigasz ugyan, de némileg árnyalja a képet, hogy az idei év első kilenc hónapját egyben nézve a GDP 1,7 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát.
Jobbágy szerint a részletes, ágazatokra bontott adatsor ismerete nélkül nehéz messzemenő következtetéseket levonni a mostani adatokból. Ha kiderül, hogy a csekélyebb eredményt túlnyomórészt a mezőgazdaság gyengélkedése okozta, akkor az év utolsó három hónapjában már számíthatunk 0,1 százaléknál nagyobb negyedéves GDP-növekedésre, és 2027-ben is ésszerű lehet a 2 százalék feletti növekedés. Erről azonban csak december elején leszünk okosabbak.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szintén attól tartott, hogy a rossz mezőgazdasági teljesítmény ránthatja le a növekedést, ez azonban egyelőre nem látszik az adatokból. A korábbi havi statisztikákból már kiderült, hogy az ipar jól teljesített júliusban és augusztusban, a kiskereskedelem némileg gyengült augusztusban, és a turizmus teljesítménye is visszafogottabb volt a tavalyinál. Felhasználási oldalról nézve elsősorban a fogyasztás húzhatta a GDP-t, mivel mind a beruházás, mind az exportteljesítmény gyengére sikerült a harmadik negyedévben.
„Nagyságrendekben ez az adat még nem írja át a prognózist” – mondta Németh Dávid. Egy picit rosszabb, mint amire számított, így lehet, hogy év végén 1,8 helyett csak 1,7 százalékos lesz a növekedés. A harmadik negyedéves eredménynek a jövő évre nézve is van áthúzódó bázishatása, így a 2027-es GDP-növekedést most 2,2 százalék köré becsüli a korábbi 2,4 százalék helyett. A pesszimizmusba a magas energiaárak és a magas hozamkörnyezet is belejátszik, amelyek a beruházási hajlandóságot és a nettó exporton keresztül a gazdasági teljesítményt is visszahúzzák.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szintén a mezőgazdaság gyengélkedését sejtette a vártnál alacsonyabb GDP-adat mögött. Ezt erősíti szerinte, hogy a mezőgazdaság teljesítményének súlya általában a harmadik negyedévben a legmagasabb, ami felerősíthette a kedvezőtlen hatást. Ha az ipar lendülete megmarad, várhatóan gyorsulni fog a növekedés az utolsó negyedévben. Az év végén érkező EU-s pénzek hatása a későbbiekben tovább segítheti a magyar gazdaságot a beruházások várt növekedésén keresztül, a globális kockázatok és a magas energiaárak miatt azonban továbbra is indokolt az óvatosság.
Virovácz Péter, az ING elemzője komoly csalódásnak nevezte a GDP-adatot a piaci konszenzushoz képest. Az első negyedév pozitív meglepetése után immár két egymást követő negyedévben láthattunk a vártnál gyengébb teljesítményt, öröm azonban, hogy immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül a gazdaság. Fordulatot jelent, hogy míg az elmúlt években főként a szolgáltatószektor volt a gazdaság húzóereje, most ezt a szerepet az ipar vette át. A mezőgazdasági teljesítmény befékezése nem volt meglepő, mértéke annál inkább, és vélhetően az építőipar sem segítette érdemben a növekedést. Felhasználási oldalon a fogyasztás maradhatott a húzóerő, míg az államilag finanszírozott projektek visszafogott aktivitása és a geopolitikai helyzet miatt könnyen lehet, hogy a beruházások volumenében nem volt érdemi elmozdulás.
Virovácz szerint az ipar teljesítménye az exportot is javíthatta, de az alacsony hazai hozzáadott érték miatt az ipari termelés és annak GDP-hez való hozzájárulása között nagyobb rés nyílhatott. Egyelőre úgy tűnik, hogy a negatív meglepetés forrását nem kívül, hanem elsősorban a hazai gazdaságon belül kell keresnünk. Az ING továbbra is kitart a 2026-os GDP-növekedésre vonatkozó 1,9 százalékos prognózisa mellett.
