Már látszik, hogy ki fizeti a fordulatot
A péntek este benyújtott 2027-es költségvetés egyszerre vállalja a választási ígéretek teljesítését és az államháztartási hiány jelentős csökkentését. A dokumentumban megjelenik a családi pótlék duplázásának fedezete, a 120 ezer forintos nyugdíjminimum, az egészségügyi többlet és a közszolgálati béremelések kerete. A kormány 2030-ra az euróbevezetés feltételeit is meg akarja teremteni, amihez a hiányt tartósan három százalék alá kell szorítania. A jövő évi 4,9 százalékos hiánycél megfelel a befektetők által is jónak tartott szintnek, a bizalom megtartásához azonban hiteles fedezet és ténylegesen teljesülő bevételek kellenek.
A számok árnyalják azt a képet, hogy az állam a pazarlás megszüntetésével felszabaduló pénzt egyszerűen átadja a lakosságnak. A hiányjavulás jelentős részét egyszeri kiadások kifutása adja, a vállalatoktól több adót szednek be, és a takarékosság a korábbi lakossági támogatásokra is kiterjed.
A nagyvállalatok többet fizetnek, a különadók megmaradnak
A kormány a bankoktól, a biztosítóktól, az energiacégektől és a kereskedelmi láncoktól is több pénzt kér. A különadók felülvizsgálatát a költségvetés stabilizálása utáni időszakra helyezték kilátásba, és az is elhangzott, hogy jelenleg nincs lehetőség a nagyvállalatok széles körének adóterheit csökkenteni. A társasági adó tervezett bevétele 1009,2 milliárdról 1431,6 milliárdra, az innovációs járuléké 176,3 milliárdról 295,8 milliárdra nő, és emelkednek az ágazati befizetések is. A reklámadót sávos rendszerben hozzák vissza, és 14 milliárd forint bevételt várnak belőle, amelyet a kórházi várólisták rövidítésére fordítanak.
A számokból az látszik, hogy a vállalatok nagyobb befizetéseiből csaknem kijön a lakossági adócsökkentés teljes költsége. A társasági adó és az innovációs járulék átalakításától együtt 240 milliárd forint többletbevételt várnak, ami az alacsonyabb keresetűek új adójóváírása 250 milliárdos költségének 96 százalékát fedezi. A legnagyobb, 500 millió eurónál nagyobb árbevételű vállalatoknál a társasági adó kulcsa a globális minimumadóhoz igazodva 15 százalékra emelkedik, de az iparűzési adó részleges beszámítása miatt a tényleges teher 11,25 százalék lesz.
Az önkormányzatok és a közmédia is érezni fogja a változást
A szolidaritási hozzájárulást a kormány megtartja, de csökkenti: az idei 395,8 milliárd helyett jövőre 335,7 milliárd forintot vár belőle. Emellett megszűnik az iparűzési adó növekményének elvonása és a területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettség is, utóbbi a minisztérium szerint 30-35 milliárdot hagy a településeknél. A kisebb elvonások és a magasabb támogatások együttes hatására a minisztérium szerint Budapest és a kerületek pénzügyi helyzete legalább 84 milliárddal javul, a megyei jogú városoknak 29 milliárddal, a többi vidéki városnak 25 milliárddal, a községeknek pedig 37 milliárddal több áll rendelkezésükre.
A közmédiánál meglehetősen keményen meghúzták a zablát: a központi támogatás 141,3 milliárdról 80 milliárdra csökken, ez ezen az egyetlen állami cégen 61,3 milliárdos megtakarítás. A Corvin-lánc Testület és Iroda továbbra is 540 milliót kap, a Magyarságkutató Intézet kerete enyhén nő, miközben a Bethlen Gábor Alapé közel harmadával csökken, ezen belül a Határtalanul! programra kilencmilliárd helyett kétmilliárd forint jut.
Egészségügy és családtámogatás: több pénz, változó feltételek
Az egészségügy kiadásai 15 százalékkal nőnek, ami a tervezett inflációval számolva közel 12 százalékos reálbővülés, míg az oktatás 4,6 százalékos emelése alig haladja meg az áremelkedést. A Hugonnai Vilma-programhoz bejelentett 510 milliárdos egészségügyi többlet legnagyobb részét, csaknem 192 milliárd forintot a szakdolgozók béremelésére fordítják. A várólisták rövidítésére 20,4 milliárdos többletet, CT- és MR-fejlesztésre 19,8 milliárdot, étkeztetési többletre tízmilliárdot és klimatizációs keretre 25 milliárdot terveznek.
A közvetlen családtámogatási ellátásokra összességében több pénzt terveznek: a családi pótlék, a CSED, a GYED és örökbefogadói díj, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás együttes kerete 1031,5 milliárdról 1343,9 milliárd forintra nő, mintegy 30 százalékkal. Ezt elsősorban a családi pótlék januári duplázása magyarázza, amelynek fedezete 326 milliárdról 655,8 milliárdra emelkedik. A nagyobb összeg ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden család egyformán jól jár: az anyák szja-mentességét havi bruttó egymillió forintos keresetig korlátozzák, és elmarad a kétgyermekes anyák kedvezményének ötven év alattiakra tervezett kiterjesztése. A lakás- és otthontámogatási keretek csökkennek: az idei két előirányzat együtt 654,4 milliárdot tesz ki, jövőre a lakástámogatási soron 310,2 milliárd szerepel, a babaváróra 274,5 milliárd helyett 212,2 milliárdot, a munkáshitelre 32 milliárd helyett 14,8 milliárdot terveznek.
