Olcsóbb hitelből építhetne védelmi ipart Magyarország egy új nemzetközi bank csatlakozásával
Júliusban kilenc ország írt alá szándéknyilatkozatot egy védelmi és biztonsági beruházásokat finanszírozó nemzetközi bank alapításáról. A Defence, Security and Resilience Bank (DSRB) új finanszírozási csatornát és iparfejlesztési lehetőséget jelenthet a tagoknak a növekvő védelmi kiadásaik fedezéséhez.
A NATO-tagok tavaly vállalták, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelmi és biztonsági beruházásokra. Ebből legalább 3,5 százalék a szűkebb értelemben vett védelmi képességekre, legfeljebb 1,5 százalék pedig szélesebb körű, védelemmel és biztonsággal kapcsolatos infrastrukturális beruházásokra jut. A GDP 5 százalékát elérő kiadásokhoz Magyarországon is szükség lesz idegen tőkére, és nem mindegy, hogy a forrás potenciálisan AAA minősítésű nemzetközi bank kedvezőbb feltételeivel vagy a magyar állam és a hazai bankrendszer magasabb kamatszintjén vehető igénybe.
Egy elemzés szerint az 5 százalékos vállalás Magyarországnak versenyképességi kérdés is. Ha a többletkiadás nagyrészt importként folyik ki, a hozzáadott érték máshol keletkezik. Ha viszont a hazai ipari kapacitások – a járműipar, a gépipar, az elektronika és a technológiai beszállítók – be tudnak kapcsolódni a védelmi és kettős felhasználású beszállítói láncokba, ugyanaz a kiadás több magyar termelést, kutatás-fejlesztést, beszállítói megrendelést és exportképességet teremthet.
A kilenc állam, amely kifejezte csatlakozási szándékát: Kanada, Albánia, Belgium, Görögország, Lettország, Luxemburg, Románia, Törökország és Ukrajna. A leendő székhely Kanada, az európai központ Luxemburg lehet. A bank létrehozásában a következő mérföldkövek a szerződések aláírása és ratifikálása, a tőkejegyzés, az irányítási és kockázatkezelési szabályok kialakítása, valamint a hitelminősítési folyamat lesznek. A tervek szerinti indulás 2027, az első folyósítás 2028-ban reális.
Október 21-én nemzetközi védelmi finanszírozási fórumot rendeznek Budapesten, amelynek célja, hogy a Magyar Nemzeti Bank, az illetékes minisztériumok és más pénzügyi és iparági szereplők megismerhessék a kezdeményezést és annak magyar vonatkozásait. A magyar védelmi ipar szempontjából a jövőbeli hitelek paraméterei és a garanciák mellett fontos kérdés, hogyan kaphat hitelt egy olyan cég, amely legfeljebb később remélhet érdemi védelmi bevételt.
A bank célja 135 milliárd dollár forrás mozgósítása. A modell a szupranacionális szakosított hitelintézetek szokásos modellje: a tagállamok tőkét bocsátanak rendelkezésre, a bank pedig maga is tud forrásokat bevonni. Amennyiben AAA minősítésű lesz, kedvező áron juthat forrásokhoz. A DSRB tartós, érdemi felső korlát nélküli kölcsönöket is biztosítana a részt vevő nemzeteknek, mivel a jelenlegi uniós védelmi hitelkeret hamar kimerült. A remények szerint a magyar bankok és a kis- és középvállalkozások is profitálhatnak a beruházásokat ösztönző garanciákból.
A finanszírozási előny pontosan még nem számszerűsíthető, mert a bank nem működik, nincs hitelminősítése, és a hitelek végleges árazását sem tette közzé. Becslések szerint az ötéves futamidő környékén a hozamkülönbözet kedvező minősítésű bank felé 68–83 bázispont lehet, a tízéves vizsgálatban a modellezett kamatfelár körülbelül 120 bázispont egy AA, illetve 160 bázispont egy AAA minősítésű referenciaérték esetén. Ha a magyar védelmi kiadás a GDP 2 százalékáról 5 százalékára nő, 200 milliárd euró feletti GDP-vel számolva ez 6,84 milliárd eurónyi éves többletfinanszírozási igényt jelenthet. Ugyanezt 5,2 százalék helyett 4 százalékos kamatszinten finanszírozva évi mintegy 82 millió euró, körülbelül 30 milliárd forint különbséget jelentene.
A pénz csak az egyik előny: a nemzetközi együttműködések és a tudásmegosztás révén a fejlettebb védelmi iparral rendelkező tagok beszerzési, szabályozási, ipari és kereskedelmi jógyakorlatai átadhatók. A finanszírozott projektek erősíthetik a tagországok közötti kereskedelmet, a technológiatranszfert és a közös beszállítói kapcsolatokat. A releváns magyar projektek a fegyverbeszerzéseken túl a védelmi ipari kapacitásokra, a katonai mobilitásra, a vasúti és közúti infrastruktúrára, a logisztikára, az energetikai rendszerre, a kiberbiztonságra és a biztonságos kommunikációra is kiterjedhetnek.
A bank nem támogatásokat oszt, és kamattámogatást sem ad: kedvező nemzetközi megítélése és tőkeereje folytán hosszabb futamidővel, garanciákkal és a magánszektor bevonásával segíthetné a magyar védelmi beruházások megvalósítását.
