Ötmilliárd eurós kínai hitelkeretről tárgyalt a választás előtt az Orbán-kormány
Egy akár ötmilliárd eurós finanszírozási keret kialakítását is tervezhette Kínával az Orbán-kormány az áprilisi választások előtt egy 2026 tavaszán készült megállapodástervezet alapján. Az angol nyelvű dokumentum szerint a pénzügyi keret különböző magyarországi fejlesztésekre szolgált volna, és kiterjedt volna az infrastruktúrára, a közlekedésre és az energetikára is.
A megállapodástervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kínai állami Export-Import Bank (CEXIM) közötti pénzügyi együttműködés bővítéséről szólt. Ettől a banktól vette fel az Orbán-kormány azt a hitelt, amiből a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszát építtették rendkívül magas költségek mellett. Ugyaninnen vette fel 2024-ben a kormány az egymilliárd eurós kínai gigahitelt is. A két éve titokban intézett ügyletről idén májusban adta ki az adatokat az állami adósságkezelő.
A tervezetben szereplő ötmilliárd euró nem egyetlen konkrét hitelt jelentett, hanem egy finanszírozási együttműködés keretét. Végleges kamatokat, futamidőket vagy konkrét beruházási összegeket nem tartalmazott a dokumentum. Mivel módosítási javaslatok is szerepelnek benne, tárgyalások folyhattak az együttműködésről.
A tervezett finanszírozás többféle formában történhetett volna: hitelekkel konkrét projektekhez, beruházási eszközökkel vagy tőkepiaci tranzakciókkal. A dokumentum a pandakötvények és a dim sum kötvények kibocsátásának lehetőségét is említi, amelyekkel Magyarország kínai jüanban vonhatott volna be forrásokat a nemzetközi pénzpiacokról. A finanszírozás euróban, dollárban vagy jüanban történhetett volna.
Az ügyben a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot kérdezték, hogy tud-e az új kormány a tervezetről, és ha igen, mit tervez tenni vele. A minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ a múlt hét óta nem válaszolt a megkeresésekre.
