Piszkos pénzek és félrenéző bankárok: a világ egyik legnagyobb bankjának titkai

Piszkos pénzek és félrenéző bankárok: a világ egyik legnagyobb bankjának titkai

által K Sandor

Kiszivárgott iratok: így kezelte a Deutsche Bank a kockázatos ügyfeleket

A Deutsche Bank évek óta azt igyekszik bizonyítani, hogy véget ért az az időszak, amikor működését sorozatos bírságok, peren kívüli egyezségek és botrányok jellemezték. Christian Sewing 2018-as vezérigazgatói kinevezésekor azt ígérte, a bank stabilabb és „egy kicsit unalmasabb” lesz.

Az Inside Deutsche Bank nevű nemzetközi nyomozás, amelyben világszerte több mint 200 újságíró vett részt, erősen árnyalja ezt a képet. A vizsgálat egy olyan bankot mutat be, amely hatalmas apparátust épített ki a pénzügyi bűnözés megelőzésére, mégsem tudta azt megfelelően működtetni. Sok esetben nem ismerte fel a pénzmosás és a szankcióelkerülés jeleit, vagy csak évekkel később észlelte a gyanús pénzmozgásokat.

Az újságírók munkája több mint 15 millió kiszivárgott belső iraton alapul. A dokumentumok között szerepelnek a bankvezetés e-mailjei, titkos kockázatértékelési jelentések, gyanús tranzakciókat részletező iratok és kiemelt ügyfelek adatai – köztük Donald Trumpé, Jeffrey Epsteiné és szankciókkal sújtott pénzembereké.

Orosz ügyfelek és szankciók

A Krím félsziget 2014-es elfoglalása után a bankvilágnak is reagálnia kellett a nyugati szankciókra. A Deutsche Bank az orosz piac jövedelmezősége miatt nehezen mondott le orosz ügyfeleiről, és 2015-ben több orosz ügyfél számláját svájci és luxemburgi fiókokba költöztette, ahol szigorúbb a banktitok. 2015 októberére a bank teljes oroszügyfél-forgalmának 60 százalékát Svájc bonyolította le, Luxemburg 13 százalékot tett ki.

Amikor az amerikai igazságügyi minisztérium az ukrajnai invázió után információt kért a szankciók betartásáról, a bank a svájci és luxemburgi banktitokszabályokra hivatkozva csak szűk információcsomagot adott át. A bank azt is közölte, hogy nem oszt meg információt azokról a szervezetekről, amelyekben a szankcionált tulajdonosok részesedése 50 százalék alatt volt.

Trump, Epstein és Abramovics

A bank hitelezője volt Donald Trumpnak, akinek dokumentumait és kommunikációját szigorúan titkosították, a műveletet „Novus Ordónak” nevezték el. 2017-ben egy alkalmazott véletlenül elküldött egy linket, amely több mint 1500 ügyfél pénzügyi adatait tartalmazta; három érintett számla valószínűleg Trumpé volt. A bank vezetői végül úgy döntöttek, hogy nem értesítik az amerikai elnököt.

Jeffrey Epsteint 2013-ban vették fel az ügyfelek közé, évekkel a kiskorú prostitúcióra való felbujtás miatti elítélése után. A bank később közel 600 millió dollár értékű gyanús tranzakciót azonosított, amelyekben Epstein és hálózata érintett volt.

A dokumentumok szerint a bank levelezőbankként segített továbbítani a Szíria egykori alelnökéhez, Rifat al-Aszadhoz kapcsolódó kifizetéseket, és ügyfele volt Jho Low malajziai üzletember is, aki központi szereplője volt az 1MDB állami befektetési alapból eltüntetett több mint 4,5 milliárd dollár körüli pénzmosásnak.

Klímacélok és piszkos pénzek

A kiszivárgott iratok szerint a bank 2020-ban vállalta, hogy nem támogat új olaj- és földgázberuházásokat a sarkkörön, néhány hónappal később mégis lehetővé tett egy 1,5 milliárd eurós kifizetést, amely a Trafigura nyersanyagipari cég Vostok Oil projektjéhez kapcsolódott. A bank indoklása szerint csak a Trafigura nevében bonyolította le a tranzakciót.

A bank saját belső vizsgálata derítette ki, hogy 2019-ben Kolumbiában több ezer olyan tranzakciót bonyolított le, amely a szexipart gazdagította. Legalább nyolc vállalatot találtak, amely pénzmosásban lehetett érintett; mire letiltották a kifizetéseket, már több millió dollárt utaltak át rajtuk keresztül. A gyanús tranzakciók nagy részét nem jelentették a hatóságoknak, erre csak 2020-ban került sor 230 bejelentéssel.

A Deutsche Bank válaszában kijelentette, hogy az említett ügyek sok évvel, egyes esetekben évtizedekkel ezelőttre nyúlnak vissza, és hogy „ma már egy másik bank vagyunk”. A bank szerint 2019 és 2025 között 7 milliárd eurót fektetett be az ügyfelek és tranzakciók átvilágítására hivatott gyakorlatok fejlesztésébe, és visszautasít minden állítást, miszerint segített volna az ügyfeleinek a szankciók kijátszásában.

Ezt is kedvelheted