Profitkorlátozás: Egy új gazdaságpolitikai megközelítés?
A kormány legutóbbi bejelentése során Gulyás Gergely a profitkorlátozás lehetőségét vetette fel az élelmiszerinfláció mérsékléseként. Azonban nem jelentettek be konkrét intézkedést, csupán az érintettekkel folytatott tárgyalások tényét rögzítették. Eddig mind önkéntes, mind hatósági beavatkozási formákat is mérlegeltek, amelyeket a piac szereplői „önkorlátozással” akár saját elhatározásból is bevezethetnek.
Ha a piaci oldal nem tesz lépéseket, a kormány állami eszközökkel szorítaná vissza az árakat, például profitmaximalizálással vagy az ársapkák rendszerének újbóli bevezetésével. A kérdés továbbra is az, hogy milyen súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat egy ilyen beavatkozás, és ezek mennyire szolgálják a kívánt célt.
Az inflációs árnyék: Miért drágulnak az élelmiszerek?
A kormány narratívája szerint az infláció, amely korábban már legyőzött problémának számított, újból felütötte fejét, különösen az élelmiszerszektorban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerárak januárban ismét emelkedtek, a 6 százalékos infláció mögött a gyenge forint, az ellátási láncban lévő eurós tételek és a mezőgazdasági rossz év nyomai mutatkoznak meg.
Különösen kiemelkedő drágulást mutatnak azok a termékek, amelyekre korábban ársapkát vezettek be. A tej, tojás, liszt és étolaj drágulása az ársapkák utóhatására vezethető vissza. Az ársapkák nemcsak a bázisárakat tartották mesterségesen alacsonyan, de a piac többi szegmensére is hatással voltak, így általánosan is felfelé húzták az árakat.
Az ársapkák tanulságai: A rövid távú haszon hosszú árnyéka
A kormány az inflációs csúcsok idején több termékre is árstopot vezetett be. E lépés pozitív hatása főleg a legszegényebb rétegeknél jelentkezett, akik az alapvető élelmiszerekhez kedvezőbb áron jutottak hozzá. Azonban összességében az intézkedések többet ártottak, mint használtak. Az ársapkák hatása túlmutatott a rövid távú árelőnyökön; a mesterséges beavatkozás hosszú távon torzította a piacot, ami az infláció folyamatos növekedését eredményezte más szegmensekben.
A 2023 végével kivezetett ársapka és a kötelező akciók sem hoztak végleges enyhülést. Az alapvető élelmiszerek marzsai irreálisan alacsonyan maradtak, ami elodázta az infláció természetes rendeződését. Az ételek árának összehasonlítása alapján az ársapkás termékek a bázishatások miatt most kezdenek az infláció szintjéhez felzárkózni, nem kis zavart keltve a beszerzési láncban.
A profitkorlátozás dilemmái
A kormány által újonnan vázolt profit- vagy marzskorlátozás eddig csak spekulációként létezett a magyar gazdaságpolitikában. Egy ilyen beavatkozás általában akkor válik indokolttá, ha monopolisztikus vagy oligopolisztikus piacokon túlzott erőfölény érvényesül, mint például az energiapiacon. Ugyanakkor a kiskereskedelem nem ebbe a kategóriába tartozik, hiszen ez az egyik leginkább versenyző szektor, ahol az alacsony marzsok már hosszú ideje jellemzőek.
A magyarországi kiskereskedelmi láncok elmúlt évei nem nevezhetők békeidőszaknak. A 2023-as adatok alapján az olyan nagy láncok, mint a Lidl vagy a Penny, mindössze 1-2 százalékos bevételarányos nyereséget regisztráltak, míg más áruházak, például az Aldi, veszteségesen működtek. Az ezekre kivetett magas adók és terhek tovább szűkítették a profitabilitást, így kétséges, hogy mit hozhatna egy további korlátozó intézkedés.
Érvek és félreértések
A kormány által fontolóra vett lépések közül a horvát modellt emlegették, amely fix áras termékeket és korlátozott profitot foglal magában bizonyos árucikkekre vonatkozóan. Ez a módszer szintén azzal az árnyoldallal jár, hogy a kieső profitot más termékek árába építik be, így újabb inflációs hullámok keletkezhetnek.
Még ha a profitkorlátozást nem is vezetik be azonnal, a politikai nyomás arra kényszerítheti a döntéshozókat, hogy valamilyen intézkedést mutassanak fel. Ez a típusú retorika erősíti a kormány imázsát az inflációellenes küzdelemben, még akkor is, ha az ilyen beavatkozások hosszabb távon kevésbé bizonyulnak hatékonynak.
Következmények és kilátások
Egyértelmű, hogy a piac szereplői aggodalommal figyelik a tervezett beavatkozásokat. Az élelmiszeripar és a kiskereskedelem szereplői szerint egy esetleges „ötéves tervszerű” központi beavatkozás áruhiányt okozhat, ami akár még súlyosabb problémát hozhat a piacra, mint az ársapkák bevezetése idején.
Mindeközben a Kereskedelmi Szövetség is kiemelte, hogy valós inflációs eredmények csak közös teherviseléssel érhetők el. Az ellátási lánc különböző szereplői között azonban nincs összehangolt fellépés, ami lehetőséget teremt arra, hogy egyes csoportok az állami beavatkozásokból viszonylag sértetlenül kerüljenek ki, míg másokat súlyosan érinthetnek.
A jövő pedig továbbra is kérdéses. Világos irányelvek nélkül a kormány döntései még bőven tartogatnak lehetőséget a váratlan fordulatokra, miközben a kiszolgáltatott lakosság és a szektor szereplői továbbra is bizonytalanságban várják a további lépéseket.
