Tízmilliárd forinttal több maradhatna meg a budapesti parkolásból

Tízmilliárd forinttal több maradhatna meg a budapesti parkolásból

által K Sandor

Tízmilliárd forinttal több pénz is megmaradhatna a budapesti parkolásból

A budapesti fizetős parkolás rendszerének eredményességéről nehéz megbízható képet alkotni, az önkormányzati beszámolók azonban azt mutatják, hogy a beszedett díjak jelentős részét elviszi az üzemeltetés. A legutolsó elérhető, 2024-es adatok szerint a kerületek összesen 34 milliárd forint parkolási díjat gyűjtöttek be, ami komoly ugrás a 2023-as 25 milliárdhoz képest. Ebből 1,5 milliárd forint jutott a Fővárosi Önkormányzatnak.

A kiadások is gyorsan nőttek: a rendszerek kimutatható üzemeltetése 20,6 milliárd forintot vitt el, az eredmény így 13,3 milliárd forint lett. A 2024-es beszámolók alapján a fővárosban a befizetett parkolási díjak 61 százalékát tette ki az üzemeltetés.

A most működő rendszerben minden parkolóhelyet a kerületek üzemeltetnek, a főváros tulajdonában lévő utakon lévő helyeknél viszont a bevételek és költségek különbözetét elutalják a Fővárosi Önkormányzatnak. Ez a főváros és a kormány megállapodása nyomán jövőre változik meg: a parkolási rendszer üzemeltetése és bevételei a Fővárosi Önkormányzathoz kerülnek, a jogi feltételeket 2027. március végéig kell megteremteni.

A kerületi polgármesterek erőteljesen tiltakoznak a központosítás ellen, főként a források elvesztése miatt. A 2024-es adatok szerint a leginkább Belváros-Lipótváros és Budavár járhat rosszul, ahol a parkolás profitja a bevételek több mint hat százalékát adta. Józsefvárosban és a XIII. kerületben ez az arány 4–5 százalék között volt. A parkolási rendszert üzemeltető kerületekben összességében a parkolás profitja a kerületi bevételek három százalékát tette ki.

A legtöbb kerületet mérsékelten érinti az elvonás, néhány azonban jelentős összegtől esik el. A mérleg nem feltétlenül lesz negatív, mert a parkolás nyereségét a közutakra kell fordítani, a kerületi tulajdonúakra is, amivel a külső kerületek járnak jobban. Ha az egységes üzemeltetés növeli a nyereséget, összességében a legtöbb kerület jobban járhat, a legtöbb bevételt elkönyvelő kis belvárosi kerületek viszont jó eséllyel így is veszítenek.

Az üzemeltetési költségekben mutatkozó óriási kerületi különbségek miatt módszertani problémák is felmerülnek. Több kerületnél hiányos vagy irreális adatok miatt zárszámadási és egyéb dokumentumokból kellett kiegészíteni az adatokat. A költségek kategorizálása sem egységes: a parkolók kialakítása, felújítása vagy az útburkolati jelek festése eltérő módon számolható el, ezért ma senki nem tudja megmondani, hogy összehasonlítható módon mennyit költenek a kerületek a rendszerek működtetésére.

A kerületek megkeresésére adott válaszok alapján 2025-re a profitráták 50 és 71 százalék között szóródtak. Vidéken a megyei jogú városoknál a bevételek 39 százaléka maradt meg profitként, a 18 egyéb városban 41 százalék, a hét községben 61 százalék volt az eredmény. Összesen 47 önkormányzat szerepeltetett bevételt és kiadást is a beszámolójában.

Európai összevetésben is lenne hova fejlődni. Egy horvát tanulmány szerint a vizsgált horvát városokban 50 százalékos volt a nyereséghányad, ami a fővárosban 3,7 milliárd forint többletnyereséget jelentene. Bécsben 2024-ben mintegy 65 milliárd forintnyi parkolási díjat szedtek be, az osztrák állami számvevőszék jelentése szerint 2008 és 2014 között évente 70 és 80 százalék között alakult a profitráta. Krakkó, Gent és más kisebb városok példája alapján is 70–80 százalékos profitráták adódnak. Az európai standard elérése 10–13 milliárd forinttal magasabb eredményt biztosítana a fővárosi parkolásból.

Ezt is kedvelheted