Többezer ázsiai munkavállalónak gyorsított vízum, bérlakások ezrei – újabb részletek a CATL-nek tett kormányzati ígéretekből
Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára szerdán a Facebook-oldalán újabb részleteket hozott nyilvánosságra abból a beruházási szándéknyilatkozatból, amelyet a kormány a kínai alapítású Contemporary Amperex Technology Limiteddel (CATL) kötött 2022 augusztusában.
Az államtitkár október elején már megosztott néhány oldalt a dokumentumból. Ezekből kiderült, hogy a kormány az innovációs projektekhez a költségek legfeljebb 25 százalékát elérő vissza nem térítendő támogatást, energiahatékonysági beruházásokhoz hat év alatt legfeljebb 15 millió eurós adókedvezményt, képzésekhez pedig a költségek felét fedező, maximum 2 millió eurós támogatást is ígért a CATL-nek. A dokumentum lehetőséget rögzített a helyi iparűzési adó csökkentésére, illetve legfeljebb 200 ezer eurós önkormányzati támogatásra is. A kormány arra is hajlandóságot mutatott, hogy a CATL, az akkumulátorgyár és beszállítóik beruházáson dolgozó munkavállalóinak vízum- és munkavállalási engedélykérelmeit az illetékes hatóságok kiemelt prioritással kezeljék.
A szándéknyilatkozat a CATL debreceni akkumulátorgyárának megvalósításához tervezett együttműködés kereteit, köztük a lehetséges állami támogatásokat és kedvezményeket rögzítette. Mivel szándéknyilatkozatról van szó, a dokumentum azt is tartalmazza, hogy az abban foglaltak nem bírnak jogi kötőerővel, a konkrét tranzakciókhoz további szerződésekre, valamint az adott ügytől függően a CATL, a magyar kormány vagy az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség van.
Az újabb dokumentumokból kiderül, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Magyar Levente által aláírt szándéknyilatkozatban a kormány rögzítette: segíti a párbeszédet az önkormányzattal annak érdekében, hogy a CATL opciós jogot kapjon a célterületen túl további földterületek megvásárlásához. Azt is vállalták, hogy összeállítanak egy listát minden szóba jöhető, 100 hektárt meghaladó nagyságú olyan területről Debrecen 50 kilométeres körzetében, amelyek alkalmasak lehetnek a CATL további gyáregységeinek létrehozására. Tárkányi szerint ez azt jelenti, hogy ha a kormányon múlt volna, a CATL újabb akkugyárakat is létrehozhatott volna a város környékén.
A dokumentum alapján az önkormányzat vállalta, hogy miután a városi vagyonkezelő holdingon keresztül megszerezte a telkeket az addigi magántulajdonosoktól, saját költségére előkészíti azokat – egyesíti, tehermentesíti –, és kötelezően értékesíti a CATL-nek. A kormány azt is vállalta, hogy a CATL nem köteles a telekáron felül semmilyen díjat vagy költséget viselni.
Az újabb részletekből az is kiderült, hogy a CATL előre, éves bontásban jelezte a kormánynak, hogy 2022 és 2029 között hány EU-n kívüli munkavállalót szeretne alkalmazni, akiknek a vízum- és munkavállalási engedélykérelmeit ígérete szerint kiemelt prioritással kezelte volna a kormány. 2022 júniusában a megjelölt szám 42-ről indult, majd folyamatosan növekedve 2023 nyarán megközelítette a 2000-et, 2024 végére meghaladta a 6000-et, 2025-ben 4000–5000 között maradt, majd a gyár építésének lezárultával – akkori tervek szerint 2027-től – beállt volna 1000–2000 közötti állandó munkavállalóra, amikor a gyár már termel.
Az önkormányzat azt is vállalta, hogy az állammal együttműködve bérlakások ezreit építi fel a CATL munkavállalói számára, ami Tárkányi szerint azért is meglepő, mert a kormány 16 év alatt hallani sem akart hasonló programokról a magyar közszférában dolgozók esetében.
A CATL 2022-ben döntött úgy, hogy második európai akkumulátorgyárát Debrecenben építi fel. Az első gyártóegység azóta mintegy 900 milliárd forintból felépült, 2023-ban megkapta a környezethasználati, idén pedig a használatbavételi engedélyét, szeptemberben a próbagyártás is elindult, a teljes, három ütemre tervezett beruházás azonban még nem készült el.
