Megvalósul a reptéri gyorsvasút koncessziós fejlesztése
A legfrissebb kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a reptéri gyorsvasút fejlesztését a következő években koncessziós rendszerben valósítják meg. A várakozások szerint 2026 januárjában kiírják a tendert a vonal építésére, ezzel kapcsolatban az alábbi fontosabb részletek derültek ki:
- A ferihegyi gyorsvasút 26 kilométeres szakaszon fog közlekedni a reptértől a Nyugati pályaudvarig.
- Az állami forrásokra nem lesz szükség, a koncesszor finanszírozza a projektet.
- A vonal kivitelezése várhatóan hat évig tart majd.
- A menetidő csupán 19 percet tesz ki.
- A vonatközlekedés gyakorisága 5-10 perc között alakul.
- Várakozások szerint naponta körülbelül 33 ezer utas fogja használni.
- A jegyárak 3-4 ezer forintra tehetők.
A projekt részletei azonban még nem teljesen világosak, mivel a vasúti szakma kérdésekkel teli állapotban figyeli a fejleményeket. A megvalósíthatósági és gazdasági anyagok nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen lenne a transzparens tájékoztatáshoz. Számos kérdés merül fel például a következőkkel kapcsolatban:
- Hogyan kapcsolódik majd ez az új projekt a korábbi vasúti koncepciókhoz?
- Mennyire lesz képes a Nyugati pályaudvar fogadni a megnövekedett forgalmat?
- Ki irányítja az új pályát, és kiknek kell pályahasználati díjat fizetni?
- Milyen típusú vasúti kocsik fognak közlekedni a vonalon?
- Sarahogyan illeszkedik a jegyeladási rendszerbe a céljáratok árképzése?
A szakma véleménye szerint bár lehetnek megoldások, a koncessziós kiírás előtt jó lenne látni a részletes terveket. A gyanú, hogy a projekt már előrehaladott tárgyalásokra épít, amelyeken kiválasztották a lehetséges kivitelező cégeket, szintén felmerül. A leendő koncesszor között emlegetik például a francia Vinci-csoportot és a V-Híd Zrt.-t, amely Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A projekt potenciális versenyzői között a kínai és osztrák cégek is szerepelnek, azonban a Budapest–Belgrád-vasút építése során szerzett tapasztalatok miatt a kínai részesedés esélyei csökkentek.
Kockázatok és várakozások
Nem csupán a projekt költségeivel, hanem annak politikai hátterével is érdemes foglalkozni. A koncessziós modellek kockázata, hogy a magánoldal a vártnál magasabb árat kér a részvételének fejében. Míg az állam számára a kezdeti pénzügyi teher enyhítése előnyös, sokan tartanak attól, hogy a magánbefektetők a politikai kapcsolataik révén zsíros üzletekhez juthatnak.
A jövőbeni bevételi lehetőségek között szerepel, hogy a koncesszor saját kapacitásként kezelésében tartja a frekventált pályaszakaszt, amely után a MÁV pályahasználati díjat fizet, illetve a súlyos bevételt jelentő jegyárakból származó profit.
Bár a magyar állam rendelkezik tapasztalattal vasút-üzemeltetés terén, felmerül a kérdés, hogy miért lenne szükség magáncégekre, mikor az állami szektor képes lenne a projekt kezelésére. Ráadásul hasonló fejlesztések zajlanak más városokban is, például Prágában, ahol a városközpont és a reptér közötti összeköttetés létrehozása folyik hasonló PPP-alapú megoldásokkal.
Összességében tehát a reptéri gyorsvasút beindításának terve sok kérdést vet fel, és bár a kormány eltökélt a projekt megvalósítása mellett, az átláthatóság és a részletek feltárása elengedhetetlen lenne a bizalom megteremtéséhez és a sikeres kivitelezéshez.
