A NATO-tagállamok védelmi kiadásaik teljesítménye és Trump támogatásának érdekében tett erőfeszítések
A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak teljesítménye már jelenleg is a legtöbb országban a minimum elvárásoknak megfelelően alakul, azonban Donald Trump amerikai elnök megnyugtatásához ez nem elegendő. Az ATACMS rakétarendszer tesztelése 2021. december 14-én zajlott az új-mexikói White Sands lőtéren, ahol a német Rheinmetall és az amerikai Lockheed Martin együttműködésének keretében kezdték meg a rakéták gyártását. Az ipari fórumra, amelyet a NATO csúcstalálkozója mellett rendeznek, számos védelmi ipari megállapodás bejelentése várható, és már eddig is több jelentős üzleti egyezmény érkezett.
A Reuters jelentése alapján a közelmúltban kötött megállapodások közé tartozik, hogy a NATO a svéd Saabbal tárgyalásokat folytat 10 darab GlobalEye légtérellenőrző repülőgép beszerzéséről. Az amerikai Lockheed Martin és a német Rheinmetall aláírták együttműködési megállapodásukat, mely szerint közösen gyártják az ATACMS rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat Németországban. Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette továbbá, hogy egy karbantartó központot hoz létre Európában a Lockheed Martin PAC-3 légvédelmi rakétáihoz.
Norvégia, Finnország, Németország és Dánia szintén közös szándéknyilatkozatot írt alá az amerikai Northrop Grummannal öt MQ–4C Triton felderítő drón beszerzéséről. A NATO döntésével létrehozott Airbus A400M-ekből álló stratégiai szállítórepülőgép-flotta mellett, újabb A330 MRTT légi utántöltő és szállító gépeket is szereznek be.
Fontos megemlíteni, hogy a német Isar Aerospace szerződést kötött a kanadai Maritime Launch Servicesszel, mellyel saját indítóállást épít a Spectrum rakéta indításához a kanadai Spaceport Nova Scotia űrkikötőben. Ezen kívül a brit kormány bejelentette, hogy tizenkét európai ország, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, a következő 10 évben több mint 50 milliárd dollárt fordít a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek fejlesztésére.
Trump fenyegetései és a NATO védelmi kiadása
Donald Trump a NATO-csúcs alatt ismételten fenyegető üzenetben utalt az amerikai csapatok európai kivonására, és a Grönland annektálásának kérdését is felvetette. A NATO-tagállamok, hogy elnyerjék Trump támogatását, nem csupán amerikai vállalatok számára kedvező beszerzéseket terveznek, hanem gesztusokat is tesznek Iránt illetően. A NATO főtitkára külön dicséretben részesítette Trump NATO-politikáját, ugyanakkor Trump folytatta bíráló megjegyzéseit az európai szövetségesek felé.
A csúcstalálkozó egyik központi témája a védelmi kiadások növelése lesz. A tagállamok tavaly megállapodtak arról, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát a védelem céljaira fordítják. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve Trump az eddigi 2%-os célt is felülvizsgálta, mivel számos európai ország nem érte el ezt a küszöböt, amit a NATO eredetileg kívánatosnak tartott.
Védelmi kiadások számokban
A 2025-ös adatok alapján kiderül, hogy a 32 NATO-tagállamból 30 országban a védelmi kiadások elérték vagy meghaladják a GDP 2%-át. Izland kivételével, amelynek nem létezik hadserege, és Németországnál ugyan nincsenek közzétett adatok, valószínűsíthető, hogy az arány körülbelül 2,4%-os szinten áll.
A legmagasabb GDP-arányos védelmi költést Lengyelország produkálta, amely 4,5%-kal a 5%-os célt is majdnem elérte, míg a balti államok is 3-4% közötti arányokat mutattak. Magyarország esetében a védelmi kiadások aránya tavaly a 0,9%-ról 2% fölé emelkedett. A NATO-tagállamok átlagosan 2,76%-ot költöttek védelemre, ami némileg meghaladja a 2014-es 2,56%-ot. A különböző trendek figyelembevételével az európai és kanadai költések jelentősen nőttek, míg az Egyesült Államok költségei csökkentek az előző időszakhoz képest.
A jövőbeli várakozások a védelmi kiadásokkal kapcsolatban
A közeljövőben Magyarország várhatóan uniós forrásokból finanszírozza a védelmi kiadások növelését. A Népszava értesülései alapján a Tisza-kormány a korábbi kormányzati tervekhez képest kevesebb, 10 milliárd eurót kíván igényelni a hadi célokra költhető kedvezményes SAFE-hitelből. Ez a lépés jelzi, hogy az ország a védelmi fejlesztések irányába kíván lépéseket tenni, de mindez a rendelkezésre álló források és a tervezett költségvetési keretek szoros összefüggésében valósulhat meg.
