Orbán Viktor nyilatkozata az ukrajnai háborúról: Nem is világos, ki támadott kit
2025. december 19-én, a brüsszeli EU-csúcs után Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, határozottan kifejtette véleményét arról, hogy a külvilág számára ideálisnak tűnő elképzelés, miszerint az orosz központi bank eszközeit Ukrajnának kéne adni, naiv és alap nélküli lenne. E megjegyzéseit a kormányt támogató magyar sajtó képviselőinek tette, miután az EU állam- és kormányfői megegyeztek abban, hogy 90 milliárd eurós kölcsönt nyújtanak Ukrajnának.
A kölcsön egyik lehetséges forrása a letartóztatott orosz központi banki eszközök felhasználása lett volna, amelyeket Belgiumban fagyasztottak be. Orbán ezt a tervet azonban már eleve elképzelhetetlennek tartotta, mivel a belga miniszterelnök, Bart De Wever, szerinte kiszámolta, hogy amennyiben az oroszok megnyerik a jogi perek esetét, az Magyarországot csődbe juttathatja. Orbán véleménye szerint a terv így “halott ügy” lett, noha 27 vezetőből 25 kijelentette, hogy fenntartja a jogot az eszközök felhasználására a kölcsön visszafizetésére.
Orbán továbbá hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is vannak devizatartalékai nyugati országokban, és ha az orosz eszközöket elvették volna, „másnap a kormánynak arról kellett volna beszélnie, hová helyezze devizatartalékainkat, mert biztosan nem hagynánk őket olyan helyen, ahol elkobozhatják őket.” Hozzátette, hogy ha szükség lenne rá, készen állnak, hogy kiszabadítsák devizatartalékaikat a bizonytalan helyzetből.
A csúcson döntötték el, hogy az EU költségvetése biztosíték lesz a kölcsönhöz, de ez nem jelentett pénzügyi kötelezettségeket Csehország, Magyarország és Szlovákia számára. Orbán úgy véli, hogy Ukrajna nem tudja visszafizetni a kölcsönt, így a részes államoknak kell majd helyt állniuk, hacsak nem győzik le Oroszországot. „A vesztes mindig fizet,” hangoztatta, hozzátéve, hogy az európai vezetők, akik ebben döntöttek, „a saját kezükbe vették az EU sorsát, ahol Oroszországot le kell győzni.”
Orbán a nyugati ember életmódjáról is beszélt, miszerint ők „nyugodtan ülnek reggelizni otthon, kávéjukat kortyolgatják, és jól érzik magukat, hogy támogatják a megtámadott kis országot—bár nyilvánvalóan nem is olyan kicsi, és nem is olyan egyértelmű, ki támadott kit—, ráadásul ezt nem is kerül semmibe, mivel ők fogják megfizetni.” E szavakkal próbálta kifejezni, hogy a helyzet több, mint amennyit a nyugati döntéshozók érzékelnek belőle.
Emellett elmondta, hogy a második világháborúhoz hasonlóan 1914-ben, amikor a trónörököst meggyilkolták, az európai polgárok köre körülbelül úgy érezte, hogy „biztosan a vezetők nem olyan ostobák, hogy háborúba vezessék Európát.” Most viszont „folyamatosan dolgozni kell, hogy megakadályozzuk, hogy mások magukkal rántsanak minket, ami rendkívüli politikai teljesítményt igényel. Nagyobbat, mint amire Miklós Horthy vagy István Tisza képes volt az ő idejükben, mert ők nem tudták megállítani.”
Orbán megerősítette, hogy eszébe jutott a vétójogának használata, mivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke említette, hogy a költségvetést egyhangúan kell elfogadni ahhoz, hogy a közös uniós költségvetésből kölcsönt biztosítsanak. Ugyanakkor hungárianak érezte, hogy „még ilyen erős mellizmokkal is valószínűleg elviselhetetlen lett volna látni, amint egy olasz, egy német és egy francia csizma van a mellkasán.” Vétót azonban „a legszebb harci mutatványnak” tartotta, de „ehhez nem volt elég erejük,” és a legjobbnak a háttérbe vonulás tűnt.
Arra a kérdésre, hogy érdemes-e az EU-ban maradni, Orbán úgy fogalmazott: „A kérdés mindig napirenden van, de még nem tartunk itt,” majd hozzátette, hogy „ha a dolgok így folytatódnak, akkor eljuthatunk idáig, de még nem vagyunk ott.” Az unióval kapcsolatos pesszimista nézetei mellett hangsúlyozta, hogy „ugyan nyomást gyakorolnak ránk, de én mindig képes vagyok pénzt kicsikarni tőlük,” mivel egyhangúságra van szükség a 2028-ban kezdődő költségvetéshez, amely két héttel később egy milliárd euróval csökkentheti Magyarország forrásait.
Orbán véleménye szerint a közös piactól függetlenül érdemes még mindig benntartózkodni, sőt, ha elérjük, hogy meghaladjuk az uniós fejlettségi átlagot, net contributor-rá válhatunk, „de ez még messze van,” mondta, hozzátéve, hogy nem tudja, mennyi ideig tart ez.
Forrás: telex.hu/english/2025/12/19/orban-its-not-even-clear-who-attacked-whom
