Szendrey Júlia, a méltó özvegy: újraértelmezés és kutatás
A közelmúltban a Margó Irodalmi Fesztiválon Gyimesi Emese irodalomtörténész mélyreható beszélgetést folytatott Szabó T. Annával Szendrey Júliáról, akinek alakja és életműve újra felfedezésre vár. Szendrey Júlia, aki Petőfi Sándor felesége volt, nem csupán a költő méltó párja, hanem egy önálló alkotó is, akinek munkássága és személyisége jelentős kulturális örökséget hordoz. Gyimesi Emese úgy véli, hogy a nyilvános imázs és Szendrey Júlia saját maga által kialakított képe között hatalmas szakadék tátong, amelyet át kell hidalni.
Emese az 1828. december 29-én született Szendrey Júlia írásait és kéziratait több mint egy évtizede kutatja. E kutatás alatt nemcsak nyilvános versköteteit, hanem számos más, eddig ismeretlen írását is felfedezte, köztük gyermekkori leveleket és meséket, amelyek a női identitás és alkotói küzdelem szempontjából új perspektívát kínálnak. A 19. század közepén női szerzőként való létezés, írás és publikálás nemcsak művészi, hanem társadalmi kihívásokkal is járt, amelyeket Szendrey Júlia élete és munkássága jól példáz.
Gyimesi hangsúlyozza, hogy Szendrey Júlia rehabilitációra már nem szorul: Mikes Lajos 1930-ban megjelent naplóiból világosan kiderül, hogy méltó párja volt Petőfi Sándornak. Azonban fontos, hogy a jövőbeni diskurzusok ne csupán a női szerepeket vizsgálják, hanem Szendrey Júliát mint önálló alkotót is elismerjék. Az irodalmi hagyomány, amelyet a reformkor női szerzői képviselnek, sokkal gazdagabb és színesebb annál, mint ahogyan azt a köztudatban megjelennek.
Szendrey Júlia párhuzama George Sanddal
Különös figyelmet érdemel, hogy Szendrey Júlia helyzete a viktoriánus korszak és a női emancipáció kérdéseivel fonódik össze. A nyugatos írók a modern magyar nő szimbólumaként tüntették fel, állítva, hogy hasonlóan viselkedett, mint George Sand, aki a női szerzőség elismert alakja volt Franciaországban. Azonban nincsenek források, amelyek alátámasztanák, hogy Szendrey valaha is férfiaként öltözködött volna vagy a francia írónőhöz hasonlatos viselkedést tanúsított volna. A két nő közötti párhuzam nagyrészt a 19. századi sajtó kívánalmaihoz és az akkori női szerzők által generált botránysorozathoz köthető.
Szendrey Júlia költészete és prózái
Szendrey Júlia korai munkáiból a költészet és a próza egyaránt kiemelkedik, ahol visszhangot keltő témákat és képeket alkalmazott; költeményei között nemcsak a női identitás és az anyaság érzése fellelhető, hanem erőteljes érzelmi tapasztalatok is. A ‘Zárt levegőben elalél a szellem’ című versében kifejezi a lélek és a test közötti feszültséget, amelyről úgy beszél, mint a vegetatív létezés állapotáról. A szélsőséges költői képek, valamint a romantiikus tradíciók magukban hordozzák az olvasói élmény elmélyülésének lehetőségét.
A szerelem szabadságharca
A szerelem szabadsága nemcsak külső konfliktusokat, hanem belső küzdelmeket is jelentett a Szendrey–Petőfi házaspár számára. A házasságkötés előtti nehézségeket naplója és levelei tükrözik. Az a közéleti és magánéleti feszültség, amely a házasságkötés során jelentkezett, szimbolikus értékkel bír, hiszen nem csupán kettejük, hanem a korabeli rendi társadalmi elvárások ellenállásáról is tanúskodik.
Rácz Attila, Gyimesi Emese kutatótársának nézőpontjából, Szendrey Júlia történetei nem csupán a női szerepekről szólnak, hanem a társadalmi konvenciók ellenállásáról, és a hagyományos szerepek megkérdőjelezéséről. Ezért fontos, hogy a jövőbeni kutatások során Szendrey Júlia munkásságát és életét mint komplex és sokrétű történetet kezeljük, amely túlmutat a feministák által közvetített egyszerű narratívákon.
Egy új könyv megjelenése is várható a közeljövőben, amely a szabadságharc idején Szendrey Júlia és Petőfi Sándor közötti feszültségeket, valamint a közelmúltban felfedezett kutatási eredményeket kívánja bemutatni. Az eddigi kutatások legkeresettebb területei közé tartozik Szendrey Júlia családi származása és korai élete, a szabadságharc ideje alatt betöltött szerepe pedig különös figyelmet érdemel.
Szendrey Júlia művei és élete nem csupán a múlt megértését szolgálják, hanem új utakat nyithatnak meg a női irodalom történetének újraértelmezésében is.
Forrás: telex.hu/karakter/konyvespolc/2025/12/29/gyimesi-emese-interju-szendrey-julia-kutatas
