2050-re Több Mint Háromszoros Nukleáris Energia Kapacitás
A legfrissebb jelentések szerint, amennyiben a kormányok teljesítik az új atomerőmű-beruházásokra vonatkozó céljaikat, 2050-re a globális nukleáris villamosenergia-termelő kapacitás meghaladhatja a 2023-as ENSZ klímakonferencián kitűzött célokat. A World Nuclear News szerint a World Nuclear Association új jelentése alapján az atomerőművi kapacitás 1 446 gigawattot is elérhet ezen időpontig, míg a COP28 során az országok 1200 gigawatt eléréséről tettek kötelezettségvállalásokat.
Az idei, 2023-as dubaji COP-on több mint 30 ország írt alá egy nyilatkozatot, melyben vállalják a nukleáris energiatermelés háromszoros növelését 2050-re. A World Nuclear Association összegyűjtötte a kormányok 2050-re vonatkozó vállalásait és ezeket összevetette a jelenleg működő reaktorok üzemidő-hosszabbítási terveivel, amelyből kiderült, hogy a tervek bőven túlteljesítik a COP28-on meghatározott célokat.
Az aktuális állapot szerint körülbelül 440 atomreaktor működik 31 országban, összesen mintegy 397 gigawatt nettó kapacitással. Jelenleg 70 új reaktor építése is folyamatban van, amelyek további 77 gigawatt kapacitást adnak hozzá a globális rendszerhez.
Az ide vonatkozó jelentés megjegyzi, hogy ha egyesítjük az üzemelő, építés alatt álló, tervezett, javasolt és potenciális reaktorokat a különböző kormányzati célkitűzésekkel, akkor a globális nukleáris kapacitás 2050-re elérheti az 1 446 GWe-t.
Az atomenergia szempontjából újraéledő érdeklődést tapasztalhatunk az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is. A Párizsban tartott Nukleáris Világkiállításon Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója kiemelte, hogy a nukleáris piacon először tapasztalható valódi kereslet, miután eddig elsősorban állami támogatásokkal tudták fenntartani az ipart. Az atomerőművek építése rendkívül drága és időigényes, hiszen az ilyen projektek gyakran éveket késlekednek, ami az építési költségeket jelentősen megemeli.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója szintén rávilágított a nukleáris ipar problémáira: az elmúlt években az ipar teljesítménye elmaradt a várakozásoktól, míg a költségek folyamatosan emelkedtek. Az építési időszak alatt gyakran 8 évet is csúszik a kivitelezés, ami az eredeti költségvetés átlagosan 2,5-szörös növekedésével jár együtt. Birol hangsúlyozta, hogy az ellátási láncot is át kell vizsgálni, mivel az urániumkitermelés és -dúsítás jellemzően néhány ország kezében összpontosul.
A World Nuclear Association arra is felhívta a figyelmet, hogy az iparágnak sürgősen bővítenie kellene a gyártási és ellátási lánc kapacitásait, beleértve az üzemanyagciklushoz kapcsolódó infrastruktúrát is, hogy csökkentse a költségeket és lerövidítse az építési időt.
