Szijjártó: Barátság kőolajvezeték és Ukrajna helyzete
Szijjártó Péter a legutóbbi uniós külügyminiszteri találkozón kifejezte, hogy a frusztráció szintje olyan magas, hogy ha lenne egy mérőeszköz, az valószínűleg kiakadt volna. Az ülés előtt nem sokkal a magyar kormány bejelentette, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása miatt blokkolja az Ukrajnát érintő döntéseket. A vezeték egy orosz támadás következtében leállt, de Szijjártó tagadta, hogy a rendszer sérült volna, és „ordas nagy hazugságnak” minősítette ezt a vádot.
Az ülés során az ukrán külügyminiszter videós bekapcsolásával is több vitás pontot feszegettek. Szijjártó szerint az ukrán tárcavezető szabotázzsal vádolta Magyarországot, miközben „abszurd inzultusokat” is megfogalmazott. A Luxembourgból érkező javasoltra, hogy magyar és szlovák szakértők kimehetnének megvizsgálni a vezetéket, Szijjártó zavartan nem adott határozott választ, amit „totál lelepleződésnek” nevezett.
A találkozón elhangzott, hogy Ukrajnának, Németországnak és „Brüsszelnek” az az érdeke, hogy a Tisza Párt nyerjen, és Szijjártó az Európai Bizottságot azzal vádolta, hogy nem tesz eleget a helyzet javítása érdekében. Kiemelte, hogy folyamatban vannak tengeri szállítások, amelyek elegendő olajtartalékot biztosítanak Magyarország számára, miközben a kőolajhamisítással kapcsolatos aggályai ellenére biztosította a közvéleményt a magyar ellátás biztonságáról.
Az orosz offenzíva következtében a Barátság kőolajvezeték állása miatt a magyar kormány blokkolta az új szankciós csomag elfogadását, amely eredetileg az orosz invázió negyedik évfordulójára lett volna időzítve. Ezen felül a kormány megakadályozta a 90 milliárd eurós hitel elosztását, amiről az uniós állam- és kormányfők decemberben állapodtak meg. Orbán Viktor és 26 másik vezető egyhangúlag állapította meg, hogy a kölcsön nem lesz pénzügyi hatással három EU-tagországra, köztük Magyarországra.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy „az Európai Unióban jogilag kötelező döntés nem születhet az Európai Tanácsban”, figyelmeztetve arra, hogy a 90 milliárd eurós hitel nem lenne elegendő a kiadások fedezésére. Az EU közvetlenül más államokat, például Kanadát vagy Japánt bevonva próbál támogatást nyújtani.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas, bejelentette az ülés végén, hogy nem tudtak megegyezni az új uniós szankciócsomagról. Kallas arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány döntése visszalépés, és a munka folytatódik. A külügyi főképviselő szerint fontos lenne, hogy erős üzenetet tudjanak küldeni Ukrajnának ebben a nehéz időszakban.
Kallas az eltérő vélemények ellenére megjegyezte, hogy a magyar fél korábban jóváhagyta a pénzügyi terheket nem róó 90 milliárd eurós hitelt, amely összhangban kellene álljon az uniós együttműködés szellemével. A főképviselő felvetette, hogy talán a befagyasztott orosz vagyont kellene felhasználni az uniós támogatások biztosítására.
A Barátság kőolajvezeték leállását Szijjártó Oroszországnak tulajdonította, mivel az ukrán energiainfrastruktúrák körülbelül 80%-át lebombázták. Hangsúlyozta, hogy nem vádolható Ukrajna amiatt, hogy a saját népe számára szükséges energiainfrastruktúráját próbálja meg javítani. Továbbá, a szankciók bevezetése a háborús helyzet miatt elengedhetetlen szükségszerűség.
Az ukrán fél szerint alternatív útvonalakat ajánlottak fel, azonban ez a találkozón nem merült fel. A kialakult helyzet összetett és bonyolult, a felek között a feszültség továbbra is fennáll, így a jövőbeli döntések kulcsfontosságúak lehetnek az ukrán válság kezelésében.
