Orbán Balázs: Az oroszok nézőpontját nem szabad elfogadnunk
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és a Fidesz kampányfőnöke, a Baljós közelség című dokumentumfilm bemutatója után kifejtette véleményét az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban. Elmondta, hogy a konfliktusban emberek tömegei veszítenek életüket olyan területekért, amelyeket végül politikai döntések révén fognak elosztani.
Az esemény a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban zajlott, ahol Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország semleges marad a háborúban, és nem szándékozik lemondani az orosz energiaforrások használatáról. „Senki sem kérheti tőlünk, hogy úgy segítsünk másokon, hogy ezzel a saját magunk kárára teszünk” – mondta, utalva arra, hogy az orosz energiáról való leválás nem opció számukra.
Az Európai Unió alkotásai szerint 2026 végéig ki akarják vezetni az orosz cseppfolyós földgázt, és 2027 őszi időponttól a vezetékes földgázt is. E jogszabályt 2023 januárjában magyar és szlovák nem szavazat mellett fogadta el az EU Tanácsa, amely korábban is megállapította, hogy az Európai Unió fokozatosan szünteti meg az orosz energiahordozók iránti függőségét. Erre a Magyarországot képviselő Orbán Viktor is rábólintott 2022. márciusi ülésén.
Orbán Balázs felvetette, hogy az ukrán elit az háborúval találta meg a kitörési lehetőségeket, mivel a nyugati támogatásokra építő üzleti modell azt sugallja, hogy ez a konfliktus hosszadalmas és véres marad. Kifejtette, hogy az oroszok a háborút csupán egy „különleges katonai műveletnek” tekintik, és hajlandók bármit megtenni céljaik elérésért, beleértve az emberéletek feláldozását is.
Továbbá Orbán Balázs arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az uniós tagság lehetősége kínálhat kompenzációt a háború következtében keletkezett veszteségekért, miközben hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek védelme érdekében nem lehet az ukrán táborhoz csatlakozni. „A humanitárius támogatás fontos, de az uniós tagság kérdését nem szabad úgy kezelni, mintha az megfelelne Magyarország érdekeinek” – fogalmazott.
Orbán Balázs továbbá megemlítette, hogy az ’56-os forradalom tapasztalatait figyelembe véve az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij cselekedeteit nem lehet összehasonlítani a magyar történelemmel. Mindez a Fidesz számára komoly narratív kihívásokat jelentett.
Az orosz–ukrán háború, amely 2022. február 24-én kezdődött, a mai napig folytatódik. A konfliktus jelentős hatással van nemcsak a résztvevő országokra, hanem a nemzetközi politikai klímára is, melyről részletesen értekeztünk a helyzet bonyolultságáról.
