Mesterséges intelligencia által megfejtett római kori társasjáték
A római korból származó, fehér megvonalazott kő, amely a Hollandia területén került elő, régóta foglalkoztatja a kutatókat. Előzetes feltételezéseik szerint a kő valószínűleg egy társasjáték táblája lehetett, és most, a mesterséges intelligencia segítségével, már a játék szabályait is sikerült rekonstruálni.
Walter Crist, az ókori játékok kutatója, 2020-ban fedezte fel a faragott mészkövet a Het Romeins Múzeumban, Heerlen városában. Kezdetben nem volt biztos a kő funkciójában, ám kopásnyomok észlelése után arra következtetett, hogy valamilyen kemény tárgyak mozgását követhették nyomon rajta, ami egyértelműen játékra utalt.
Történelmileg ismert, hogy a társasjátékokat már időszámításunk előtt háromezer évvel játszották, azonban a fennmaradt játékok száma rendkívül korlátozott. A régészek által felfedezett tárgyak között is előfordult, hogy nem tudták azokat azonosítani, és a játékszabályok írásos változata is rendkívül ritka.
A kérdés, hogy a Coriovallum lelőhelyen, az 1800-as évek végén vagy a 1900-as évek elején előkerült mészkődarab milyen játékra utal, szintén fejtörést okozott, mivel egyik ismert játék ősét sem lehetett benne felfedezni. Ezért a kutatók mesterséges intelligenciát hívtak segítségül.
A mesterséges intelligencia számára olyan szabályokat kerestek, amelyekalkalmazhatóak egy kisebb táblán, ahol a bábuk legfeljebb 22 pozíciót foglalhattak el. A Ludii néven ismert MI-rendszerbe mintegy száz középkori vagy ennél régebbi játék adatait táplálták be, ennek nyomán néhány tucat lehetséges játékszabályt dolgozott ki. A Ludii önállóan játszott is a megalkotott szabályokkal, és közülük néhány ember számára is élvezetesnek bizonyult.
A következő lépésben a kutatók összehasonlították a javasolt szabályokat a 3D-szkenner által megállapított kopásmintákkal a kövön, ezzel próbálva igazolni a lehetséges játékmozgásokat. Az Antiquity folyóiratban közzétett tanulmány szerint kilenc olyan szabályrendszert azonosítottak, amelyek összhangban álltak a mészkőtábla kopásmintáival, mindegyik blokkolós játék variációjaként értelmezhető. Valószínűleg két játékos játszott a táblán, apró üvegből, csontból vagy más anyagból készült bábukkal, korongokkal, és a cél az volt, hogy az egyik játékos sarokba szorítsa a másikat.
