Orbán Krisztián: A magyar gazdaság jövője és a rövid, valamint hosszú távú kilábalás lehetőségei
Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető igazgatója a legutóbbi G7 Paradigmán kifejtette véleményét a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról és a jövőbeni lehetőségekről. Beszédében a globális gazdasági rend változásaira utalt, amely az elmúlt 35 év során alakult ki, de mostanra felfordulásokat mutat. A békére, a globalizációra és az emberi jogokon alapuló liberális demokrácia eszméje ma már nem áll olyan szilárdan, mint korábban, és mindez komoly kihívás elé állítja az Európai Uniót, különösen hazánkat.
Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete két fő problémára vezethető vissza: egyensúlyi és növekedési nehézségekre. Az előbbiek oka a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) fennmaradása érdekében az utóbbi négy évben hozott káros intézkedések, amelyek súlyosan megrántották a magyar gazdaság fundamentumait. A magas infláció, a költségvetési hiány, valamint a drága hitelfelvétel jelei mutatkoznak meg, míg Magyarország mélyen integrálódott a gyengélkedő német gazdaságba.
Rövid távú megoldások: Nertelenítés és euró bevezetése
Orbán Krisztián hangsúlyozta, hogy a gazdasági minisztérium szerepe a jövőben nem lehet a „rablógazdálkodás” fenntartása. A rövid távú megoldások között elsődleges a „nertelenítés”, azaz a politikai kapcsolatok által korrupttá vált gazdasági összefonódások felszámolása, amely már április 12-én megkezdődött. A következő években a NER káros intézkedéseinek elemezése és kiemelése jelentős növekedést hozhat.
Továbbá, a kormány által tervezett euró bevezetésének elkötelezettsége is kedvező hatással lehet, mivel csökkentheti az inflációt, és jelentős kamatcsökkenést hozhat magával. Az EU-s források hazahozatala szintén pozitívan érintheti a gazdaságot, azonban a rezsimérdek mentén hozott intézkedések eltörlése nem mentesíti az új kormányt a kihívásoktól. E folyamatnak szisztematikusnak kell lennie, lépésről lépésre kell haladni, ami hosszú távú feladatot jelent.
A költségvetési mozgástér növelése és a beruházások fellendítése
Orbán Krisztián számításai szerint a rezsim fenntartására évente 2500-3000 milliárd forint fordítódik, amely tartalmazza a propagandaköltéseket és a közbeszerzések körüli korrupciós gyakorlatokat. Ha e költségek egy jelentős részét sikerülne csökkenteni, az jelentősen növelheti a költségvetési mozgásteret.
A beruházások fellendítése szempontjából is sürgető lépések szükségesek, mivel az elmúlt években a vállalatokat elrettentette az önkényes hatósági intézkedések és a szabályozási káosz. Egy nemzetközi cég képviselője a magyar érdekeltségük fejlesztésének leállítását említette, ami a kiszámíthatatlan szabályozási környezetre vezethető vissza.
Hosszú távú struktúraváltás szükségessége
Orbán Krisztián rámutatott, hogy a magyar gazdaság hosszú távon is strukturális problémákkal küzd. Az az időszak, amikor a külföldi tőke tömegesen áramlott az országba, és a foglalkoztatottság növekedett, elmúlt. Jelenleg a magyar munkaerő-piacon egyre kevésbé képzett munkavállalók jelennek meg, míg az EU-s pénzek nem hosszú távon fenntartható fejlesztésekre kerültek elkülönítésre. A közepes jövedelem csapdájának leküzdéséhez társadalmi átalakulásra van szükség, amely nem csupán makrogazdasági szinten valósulhat meg.
Az Orbán által említett híres négy ország – Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea és Finnország – példája mutatja, hogy az exportsiker kulcsfontosságú a válságból való kilábaláshoz. Ehhez azonban olyan cégekre lenne szükség, amelyek jelentős exportbevételre tesznek szert és hazahozzák a nyereséget, amit itthon hatékonyan költenek el. Jelenleg Magyarországon mindössze két példa emelkedik ki: a Richter és a Semilab.
Következtetés: Az átfogó változás szükséges
Összességében Orbán Krisztián optimista a kilábalás lehetőségét illetően, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ehhez átfogó és rendszer szintű változásokra van szükség, amelyeket nem csupán az állam irányítása alatt lehet megvalósítani. A közéleti paradigmaváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben a magyar gazdaság fenntartható fejlődést tudjon felmutatni.
