Feljelentést tett a Független Előadó-művészeti Szövetség az NKA miatt
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) a közelmúltban feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen, gyanítva, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási döntései költségvetési csalás és hivatali visszaélés következményei lehetnek. A szövetség közleménye szerint a bejelentést hétfőn nyújtották be, hangsúlyozva, hogy az ügy mögött jelentős vagyoni hátrány állhat.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a közelmúltban az április 24-én közzétett, 5 milliárd forint elosztásáról szóló nyilvános lista révén tette világossá, hogy a színházak közül főként a Fidesz-kormányhoz közel álló intézmények részesültek támogatásban. Ez magába foglalja Kálomista Gábor Thália Színházát (12 millió forint), a Karinthy Színházat (117 millió forint), illetve Vidnyánszky Attila Magyar Teátrumi Társaságát (75 + 45 millió forint). Érdemes megjegyezni, hogy a listán egyetlen független színház sem szerepel, míg a Pintér Béla és Társulata ifjúsági programja is elutasítást szenvedett el.
A FESZ közleménye rávilágított, hogy az NKA nem tette közzé a támogatási döntésekhez szükséges alapvető adatokat, így a tagok személyét és a döntéshozatal rendjét. Az általuk ismert adatok szerint összesen 17,6 milliárd forint támogatásról döntöttek 1088 esetben, amelyből csak két pályázati eljárás volt azonosítható, míg a többi esetben sem nyilvános, sem meghívásos pályázati felhívás nem állt rendelkezésre.
A szövetség állítja, hogy a pályázati lehetőségekről egyes szereplők előzetes értesítést kaphattak, ami további kérdéseket vet fel a döntések átláthatóságával kapcsolatban. Az NKA átláthatósága érdekében a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket sürgősen közzé kellene tenni.
A Magyar Színházi Társaság szintén reagált a feljelentésre, hangsúlyozva, hogy a közpénz nem lehet zárt körök privilégiuma, és a közpénzek elköltésének ilyen gyakorlata nem maradhat következmények nélkül. Az egyesült véleményük szerint a kulturális források elosztásának nagy része politikai alapon történt, torzítva ezzel a kulturális élet hitelességét és aláásva a közbizalmat. Megállapították, hogy a szakmai közeg többsége évek óta kiszorult a támogatási rendszerből, ami rendszerszintű problémákat okozott.
