Orbán Anita vizsgálatot ígér az Információs Hivatal tevékenysége előtt
Orbán Anita, a külügyminiszteri posztra jelölt politikus, a Nemzetbiztonsági Bizottság meghallgatásán kijelentette, hogy alaposan meg fogják vizsgálni az Információs Hivatal (IH) utolsó négy évének tevékenységét. Az ülés során kihangsúlyozta, hogy a választási eredmények világos felhatalmazást adtak arra, hogy az Európára fókuszálva megújítsák a kül- és a biztonságpolitikát, valamint visszaállítsák a demokratikus ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok felett.
A bizottság, amelyben Apáti István (Mi Hazánk) elnökölt, végül hat támogató szavazattal és két fideszes tag tartózkodásával támogatta a miniszterjelölt kinevezését. Orbán Anita kiemelte, hogy az IH ismét a külügyminisztérium alá fog tartozni, visszakerülve ezzel a Miniszterelnökségtől a Külügyi Intézet is.
A miniszterjelölt az IH szakmai alapokra helyezését és a szolgálatok integritásának biztosítását sürgette, hangsúlyozva, hogy politikai alapú megfigyelés gyanúja merült fel, ezért alapos vizsgálat szükséges az ügyben. Orbán azt mondta, „meg kell vizsgálnunk, hogy az IH érintett volt-e ezekben az ügyekben,” és szükségesnek tartja, hogy a bizottság rendszeres beszámolót kapjon az IH főigazgatójától.
Orbán Anita szavai szerint „Ki fogjuk vizsgálni az IH 2022-26 közötti tevékenységét, a működést részletesen át fogjuk világítani. Ez szükséges ahhoz is, hogy a bizalmat helyreállítsuk.”
A miniszterjelölt továbbá érintette az Európa-központú külpolitika fontosságát, hogy az információcsere és az együttműködés szakszerűsége biztosítva legyen a nemzetbiztonság érdekében. Rámutatott arra is, hogy a magyar szolgálatok balkáni ismeretei jelentős előnyökkel bírhatnak a közösség számára, amely segítheti Magyarország biztonságát is.
A bizottság ülésén felmerült kérdések között szerepeltek a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között zajlott, kiszivárgott beszélgetések is. Hegedűs Barbara (Fidesz) attól tartott, hogy ezek hatással voltak a választási eredményekre. Kocsis Máté pedig indítványozta, hogy a kiszivárogtatás ügyét büntetőeljárás keretein belül kellene vizsgálni, hangsúlyozva, hogy nem megfelelő, ha bármilyen idegen titkosszolgálat lehallgat egy magyar külügyminisztert.
Orbán Anita válaszában kifejtette, hogy tudatosságra kell nevelni a külügyminisztérium dolgozóit a kommunikációs csatornák védelméről, valamint jelezte, hogy szigorú ellenőrzéseket fognak végezni azok körében, akik bizalmas információkhoz férhetnek hozzá. „Szigorúan fel fogunk lépni a szivárogtatások ellen,” tette hozzá, biztosítva, hogy megszegésüknek következményei lesznek.
A bizottság ülésén kósza kérdésként merült fel Panyi Szabolcs, oknyomozó újságíró neve is, akinek megjegyzéséről, hogy a minisztérium személyi összetételére hatással lehetett, Orbán határozottan leszögezte, hogy az ilyen döntéseket ő hozza meg. Kocsis továbbra is az orosz titkosszolgálatok magyarországi jelenlétének tisztázását szorgalmazta, javasolva, hogy átfogó vizsgálatot indítsanak.
A külügyi bizottság előzőleges megbeszélésén Orbán Anita támogatást kapott, ahol a fideszes képviselők tartózkodtak a szavazás során. A jövőbeni határvédelmi intézkedések is napirendre kerültek, hangsúlyozva, hogy a digitális és fizikai határvédelmet a Tisza-kormány meg fogja erősíteni. Mindezek mellett Orbán Anita válaszolt a lengyelországi menekültügyi helyzetre is, kiemelve, hogy nem kívánják bűnözők bújtatására használni a menekültügyi rendszert.
A jövő héten várható, hogy kiderül, a lengyel partnerek felteszik-e a kérdést Marcin Romanowski kiadatásáról, ami szintén befolyásolhatja a Magyarország és Lengyelország közötti viszonyt.
