Lőrincz Viktória: A vidék nem lehet mellékes ügy
2026. május 12-én, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság miniszteri meghallgatásán Lőrincz Viktória, a Tisza-kormány leendő vidék- és településfejlesztési minisztere kifejtette, hogy Budapest nem kezelhető fejlesztési ellenfélként, és hangsúlyozta, hogy a vidék ügye a közös érdek. A miniszterjelölt Somogyországból származik, így személyes tapasztalataiból merítve fogalmazott a vidéki közösségeket sújtó problémákról, mint például az iskolák és posták bezárása, melyek következtében szétesnek a helyi közösségek.
Lőrincz Viktória szerint a vidék nem csupán problémák forrása, hanem lehetőségeket is rejteget, hiszen Magyarország sorsa szorosan összefonódik a vidéki közszolgáltatások és önkormányzatok helyzetével. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy valódi vidékpolitikai fordulatra van szükség, amely nem pusztán látványberuházásokra és egyszeri támogatásokra épít.
A vidékfejlesztést nem szabad összekeverni a mezőgazdaság finanszírozásával, hiszen a politikája magában foglalja az innovációt, a lakhatást, a digitalizációt és a közös döntéshozatalt is. Az általa vezetett minisztérium kulcsfontosságú szerepet fog játszani több területen, így a város és vidék közötti együttműködés helyreállítása is kiemelt célként szerepel a programjában. Budapest gazdasági szerepe elengedhetetlen, ezért Budapest-törvényre van szükség, amely világos kereteket biztosít a vidéki települések számára is.
Lőrincz Viktória azt is megemlítette, hogy az önkormányzatok sok esetben nem alakíthatták sorsukat, csupán végrehajtóként működtek. Szükséges lesz egy világosabb finanszírozási rendszer kialakítása, hogy minden település bizalommal fordulhasson a kormány felé. Az önkormányzatoktól elvonásaokat át akarják vizsgálni, és a fejlesztések során az igazi helyi igényekre szeretnének fókuszálni.
Az Okosfalu program a következő évek zászlóshajóprojektje lehet, amely valódi helyi autonómiát kíván biztosítani. A Szent István program keretében pedig évente 10 falu részesül egy milliárd forintos fejlesztési keretben, amelynek sorsáról a helyi közösségek dönthetnek. A Herman Ottó Intézet minden bizonnyal kulcsszerepet fog játszani a vidékfejlesztési munka során.
Az elhangzott válaszok során Lőrincz Viktória hangsúlyozta, hogy a vidék ezután prioritást élvez, mivel eddig az agrárpolitika egy fejezete volt mindössze. Kérdések merültek fel a Tisza program költségeiről is, melyeket 600-700 milliárd forintra becsültek. A miniszterjelölt úgy véli, hogy a történések során a propagandára fordított milliárdokat érdemes lenne a vidék fejlesztésére irányítani, hogy reális finanszírozási lehetőségek jöjjenek létre.
A bizottság tagjai, köztük Göröghné Bocskai Éva és Gyopáros Alpár, szintén érdeklődtek a fejlesztési források kontrolljáról és a programok hatékonyságáról. Lőrincz Viktória bízott abban, hogy a vidéki közösségek bölcsessége megmutatkozik a Szent István program keretein belül, és a forrásokat valóban a közösségek fejlődésére fordítják, nem pedig presztízsberuházásokra.
A bizottság végül 6 igennel, 2 tartózkodás mellett támogatta Lőrincz Viktória miniszteri kinevezését. A kormány a közeljövőben szoros együttműködést tervez a főváros vezetésével, de hangsúlyozták, hogy nem a sajtónyilatkozatokkal kívánják kommunikálni egymás felé a város és vidék közötti kapcsolatokat.
Lőrincz Viktória, aki Kaposváron született és jogi végzettséggel is rendelkező volt ügyvédjelölt, egy olyan politikai pályafutást készül elkezdeni, amely a vidéki települések fejlesztésére és megerősítésére helyezi a hangsúlyt.
A miniszteri kinevezésekre kedden reggel 8 órakor kerül sor, a parlamentben pedig napirenden szerepel a miniszterek bemutatása és az eskütétel. Az új kormány hivatalosan ezután léphet hivatalba, és a jövőt már a Magyar-kormány irányítása alatt kezdhetik meg.
