A vagyonadó bevezetése és a kiskapuk bezárása: a Tisza-kormány tervei
Kármán András pénzügyminiszter legutóbbi parlamenti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt elkötelezett a vagyonadó bevezetése mellett, ami nemcsak a gazdagok adóterheinek növelését célozza, hanem a bizalmi vagyonkezelés (bvk) adóelkerülő struktúráira is komoly figyelmet kíván fordítani. E kezdeményezés az elmúlt időszakban felmerült visszaélésekre reagál, amelyeket vagyonos magánszemélyek egyes szolgáltatók tanácsát követve próbáltak kakerülni a vagyonadó alól a bizalmi vagyonkezelés eszközeivel.
Május 14-én, a Magyar Közlönyben megjelent kormányzati határozat előírta, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeit sürgősen meg kell határozni, valamint a bizalmi vagyonkezelés adómentességét meg kell szüntetni. A feladatot Kármán András pénzügyminiszter irányításával június 5-ig kell teljesíteni, ami részletes előkészítést igényel a várhatóan komoly társadalmi hatásokkal járó törvénymódosításokhoz.
Drasztikus változások az adókedvezmények terén
Antall György, az Apelso Wealth Management partnere, a Telexnek adott interjújában kifejtette, hogy az új kormány célja, hogy megszüntesse az indokolatlan adókedvezményeket, amelyek a magyar adórendszerben eddig jellemzően elérhetőek voltak. A mostani szabályozás szerint a vagyonosok számára olyan lehetőségek álltak rendelkezésre, amelyek lehetővé tették, hogy egy vállalatot bizalmi vagyonkezelés alá vonjanak, majd annak értékesítését adófizetési kötelezettség nélkül végezzék el öt éves türelmi időn belül. Ezek a kivételek ellentmondanak az adósemlegesség alapelveinek, hiszen más esetekben a cég értékesítése során a nyereség után jelentős adót kellene fizetni.
A piac ismerete alapján körülbelül 2200 bizalmi vagyonkezelési struktúra működik Magyarországon, amelynek 90%-a eseti vagyonkezelés. Ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelők, azaz az alapítók, akikkel a családtagjaik együtt bármelyik pillanatban, adófizetési kötelezettség nélkül kivehetik a cégeik eladásából származó nyereséget. Az új intézkedések célja, hogy ezeket a kiskapukat véglegesen bezárják.
A bizalmi vagyonkezelések társadalmi haszna
Fontos megjegyezni, hogy nem minden bizalmi vagyonkezelés célja az adóelkerülés. Léteznek olyan bvk-k is, amelyek társadalmilag hasznos funkciókat látnak el, például a családi generációváltás támogatására vagy a családi öngondoskodás előmozdítására. Ezek a struktúrák valóban független vagyonkezelőket alkalmaznak, akik az utódok javát szolgálják, amíg a következő generációk fel nem nőnek, vagy a családfő saját jövőjére nem készül fel.
A vagyonkezelők szerepe sürgető feladatok végrehajtásában konkrét és átlátható körülmények mellett valósulhat meg. Ebből következik, hogy minden bvk-nek adóztathatónak kell lennie, ugyanúgy, mint egy kft.-nek. Amennyiben a vagyonkezelés hasznossága megmarad, akkor a vagyonkezelő mentesülhet az azonnali adófizetési kötelezettségtől, amennyiben a bvk működése a magánszemélyek adózásához hasonlóan történik. Az angolszász adómodellek alapján a bvk kialakítása meg kell, hogy különböztesse az adóelkerülő és a társadalmilag hasznos struktúrákat.
A jövő tervei és a bvk lehetséges evolúciója
A törvényjavaslatok végső határideje sürgeti a jogalkotószakma figyelmét, hogy alaposan átgondolják a bvk-k tárgyalásának menetét, mivel a jogi és adóügyi környezet változásai várhatóan alapvetően átalakítják a vagyonkezelési gyakorlatokat. Az eseti bvk-k és az üzletszerű bvk-k megkülönböztetése kiemelten fontos, hiszen míg az előbbiek adóelkerülési mechanizmusok, addig az utóbbiak a nyugati típusú generációváltás támogatására szolgáló eszközök.
Érdekességként említhetjük, hogy ha korábban az ügyfelek bvk-s célja az volt, hogy a cégeik értékét minél magasabbra tornásszák, hiszen ez adótervezési szempontból kedvező volt, most az új vagyonadós struktúrák miatt felmerülhet, hogy ezzel éppen ellentétes hatást érnek el, és megemelhetik a későbbi vagyonadóalapjukat.
