Új Remények a Természetvédelem Terén a Kormányváltás Után
„Felszabadító érzés, ami a természetvédelem területén történt a választás óta eltelt két és fél hónapban” – fogalmazott Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület budapesti csoportjának elnöke a Kisapátiban rendezett Restart a természetvédelemben fesztiválon. Ebben az időszakban az elmúlt 16 év ellenszélben végzett munkája után új lehetőségek nyíltak meg a civil szervezetek előtt, amelyek a természetvédelem iránti elkötelezettségük mellett a politika irányairól is beszélnek.
Klein Ákos, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetője, a fesztivál kerekasztal-beszélgetésén arról beszélt, hogy a civil szervezetek jelenlegi helyzetét a szerepkeresés jellemzi. A kormányváltás után felmerült a kérdés, hogy az eddigi, ellenzéki narratíva alapján megfogalmazott közlésmódjukat hogyan tudják a jövőben alkalmazni. „A civil szektor 30 éves munkáját a kormányzati propaganda torzította el” – tette hozzá, utalva arra, hogy a civilek rendkívül fontos szerepet játszanak a természetvédelem ügyében.
Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programvezetője is kifejtette, hogy az elmúlt években de facto ellenálló szerepet töltöttek be. „A hangunkat csak a saját kommunikációs csatornáinkon tudtuk hallatni” – mondta, állítva, hogy a civil párbeszéd elősegítése és a szakmai munka folytonos javítása most kiemelkedő jelentőséggel bír. A WWF Magyarország szakmai tekintélynövelését tükrözi, hogy több szakemberük került kormányzati pozícióba, beleértve Sipos Katalint, a tárca természetvédelemért felelős helyettes államtitkárát, és Kajner Pétert, aki a klímapolitikai feladatokért felel.
Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ igazgatója, megerősítette, hogy a civilek előtt új kihívás áll, hiszen a korábbi adománygyűjtési feltételek megváltoztak. A jövő fontos kérdése, hogy a civil szervezetek hogyan tudják megnyerni a közönséget és kérni a támogatásokat egy olyan világban, ahol a politika fokozódó figyelmet szentel a természetvédelem kérdéseinek.
A környezetvédelmi szakma képviselői a kerekasztal-beszélgetés során kifejezték reményeiket a környezetvédelmi tárca újjáéledésével kapcsolatban, bízva abban, hogy a civil szférából érkező szakemberek valóban részt vehetnek a döntéshozatalban. Gerencsér azonban óvatosságra intett: „Bár a kormányprogramban látszólag visszaköszönnek az ideák, nem lehetünk naivak, hiszen a megvalósulásuk eltérő lehet.”
A 10 millió Fa Alapítvány főkoordinátora, Hervai Franciska arra figyelmeztetett, hogy a civil társadalom számára a békeidőben is megfelelő kommunikációs csatornákat kell találni a közönség megszólításához. Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület projektmenedzsere egyetértett abban, hogy a faültetésekkel kapcsolatos előnyök mellett a bonyolultabb környezeti problémákban a közönség megszólítása sokkal nehezebb feladat lesz.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület erős társadalmi beágyazottságot tudhat magáénak, hiszen 1974-es megalakulása óta széles hálózatot építettek ki, maguk mögött tudva 33 helyi csoportot és több mint 10 ezer aktív tagot. A politikai légkör változását ők is érzékelik, és remélik, hogy több ember csatlakozik hozzájuk, hiszen az elmúlt időszak során sokan tartózkodtak a belépéstől a kormányzás miatt.
Kivételes módon Karádi Csaba, a Krisna-völgyi ökoközösség képviseletében is részt vett a beszélgetésen. Ő is megerősítette, hogy a politikai ellenállás idején könnyebb közösséget építeni, és örömükre szolgál, hogy most a békén hagyás időszakát élik.
