A FIDESZ MÁR DIKTATÚRÁBAN ÉRZI MAGÁT, DE ÉPP MIATTUK NINCS KONTROLL AZ ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁSOK FELETT
A FIDESZ-KDNP az Alaptörvény módosítását bírálva a Tisza Párt által benyújtott javaslatot támadja, amely többek között a miniszterelnök megbízatásának korlátozását célozza. Az ilyen elképzelések, mint a Lex Orbán, a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a keresztény kultúra védelmének eltörlése, komoly aggodalmakat ébresztenek az ellenzékben. A Tisza Párt javaslata egy új korszak kezdetét jelentheti, amely során a miniszterelnök mandátumának időbeli korlátozása és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása kerülne a középpontba.
A MINISZTERELNÖK CSAK KÉT CIKLUSRA
A javasolt módosítások egyik legvitatottabb melléklete, hogy a miniszterelnök megbízatása csak két ciklusra lenne érvényes. A vita középpontjában álló kitétel értelmében az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki pozíciók számítanak a nyolcéves időtartam meghatározásánál. Így a legnagyobb veszélyt Orbán Viktor, a jelenlegi miniszterelnök jelenti, aki a javaslat következtében soha többé nem tölthetné be ezt a tisztséget. A Fidesz részéről komoly aggályok merültek fel a visszamenőleges hatályú jogalkotás miatt, amely az ország jogrendjét instabilitással fenyegeti.
Stánicz Péter alkotmányjogász eltérő véleményen van, szerinte az Alaptörvény nem számít jogszabálynak, így kérdéses, hogy a visszaható hatályú jogalkotás valóban problémát jelenthet-e. A módosítás tartalmilag a jövőre vonatkozik, így alkalmazása kizárólag a jövőbeni miniszterelnökökre lenne érvényes.
A FIDESZ SZÜNTETTE MEG AZ ALAPTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁSOK TARTALMI KONTROLLJÁT
Stánicz Péter rámutatott arra is, hogy a Fidesz által 2013-ban beiktatott jogi keretek miatt az Alkotmánybíróság csak az eljárási feltételek vizsgálatára van jogosítva, ami azt jelenti, hogy a tartalmi kontroll megszűnt az Alaptörvény módosításai felett. A köztársasági elnök csupán eljárási hibákra hivatkozhat, ha a módosítást megküldi az Alkotmánybíróságnak, különben köteles azt aláírni, ezzel gyakorlatilag korlátozódik a döntési hatásköre.
AZ ÖNAZONOSSÁG ÉS A KERESZTÉNY KULTÚRA VÉDELME
A javaslat szerint a Tisza Párt eltüntetné az Alaptörvényből a magyar alkotmányos önazonosság és keresztény kultúra védelméről szóló rendelkezéseket. Stánicz szerint a fogalom nagyon tág értelmezéseket tesz lehetővé, ami a Fidesz számára alkalmat adhat törvényhozási felhatalmazásokra. A javaslat célja, hogy lehetővé tegye a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolását, amelyet a párt vezetői többször is megígértek. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli, hogy a javaslat a migrációs politika feloldását célozza, és hogy a javasolt törlés a nemzet biztonságát veszélyezteti.
A NEMZETI VAGYON VISSZASZERZÉSE
A tervezett Alaptörvény-módosítás harmadik pontja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a KEKVA vagyonának átminősítését célozza nemzeti vagyonná. A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a kormány akár meg is szüntesse ezeket az alapítványokat. Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a módosítás megdöbbentő, hiszen ilyen alapítványok, amelyeket nem az állam alapított, soha nem voltak állami kézben, így azok államosítása elfogadhatatlan manipulációt jelent. Stánicz viszont úgy véli, hogy a tulajdonhoz való jogot közérdekből lehet korlátozni, ami a javasolt módosítás célja lehet, hogy visszaszerezzék a kampány során megígért vagyonelemeket.
A közelgő határidők, különösen az augusztus 31-i dátum sürgetésével, a KEKVA-kérdése prioritás az új kormány számára, mivel közvetlen összefüggésben áll a jelentős uniós támogatások elnyerésével.
