Digitális euró jogszabályok véglegesítése az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament (EP) két szavazásának eredményeként elérkezett az idő, hogy a kormányok döntéshozó testületével elkezdjék egyeztetni a digitális euróról szóló jogszabályokat. A digitális euróról szóló 2023-as javasolt jogszabálycsomag három fő elemet tartalmaz, amelyet az EP előkészítő szinten már elfogadott, de a részletek a teljes testület elé kerültek.
A szavazások során a digitális euró ügyét az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója, valamint a Patrióták Európáért (PfE) és a Szuverén Nemzetek Európája csoport kérte. A PfE véleményét Győri Enikő, a fideszes képviselő képviselte, aki a szavazás előtt aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EP szakbizottság által készített felhatalmazás nem találja a megfelelő egyensúlyt az Európa jövőjét érintő stratégiai önrendelkezés és az innováció között.
Bár a digitális euróról szóló EP-álláspontot 416 szavazattal, 169 ellenében és 22 tartózkodás mellett elfogadták, Győri aggodalma fokozta a vitát. Az elfogadott álláspont értelmében a digitális euró ingyenes alapszolgáltatásokkal párosul, mint például a számlanyitás, és a legtöbb vállalat számára kötelezővé tenné a használatát, ugyanakkor a kis- és mikrovállalkozások esetében kivételek is lehetségesek, valamint a készpénz használatának megtiltása sem lenne megengedett az euróövezeti cégek számára.
Kollár Kinga, egy tiszás EP-képviselő, a digitális euróval kapcsolatos véleménycikkében hangsúlyozta, hogy a digitális eurónak nem célja a készpénz teljes helyettesítése. Szerinte a digitális euró egy teljesen európai ellenőrzés alatt álló pénzügyi infrastruktúrát teremt, csökkentve ezzel Európa függőségét a külső szolgáltatóktól, amelyek dominantálták a bankkártyás tranzakciókat. Kollár állítása szerint a digitális euró bevezetése gazdasági előnyöket hozhat, hiszen a kereskedőknek olcsóbb lehet a díjmentes tranzakciók révén, ami a jövőbeni fogyasztói árakban is megjelenhet.
Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a digitális euróról szóló rendelet elfogadása várhatóan még az idén megtörténik. Ezt követően 2027-re tervezik az első próbák lebonyolítását, míg a végleges rendszer 2029-re érheti el a működőképes állapotot. Az EP és a tagállamok kormányait képviselő Tanács tárgyalói most a saját álláspontjaikat hivatottak összehangolni, hogy véglegesíthessék a jogszabályokat, amelyek keretében a közvetlenül előre egyeztetett szövegek elfogadása várható.
