Kifutott a Tisza-trade, de hosszabb távon még vonzó lehet a forint és a magyar tőzsde
A hazai tőkepiac helyzetének elemzésekor, különösen az áprilisi választások óta eltelt időszakban, érdemes áttekinteni, hogy mi történt az utóbbi hónapokban. Az új kormány gazdaságpolitikai intézkedései még kezdeti fázisban vannak, azonban a piaci reakciók már lehetővé tették a befektetők számára, hogy sok tényezőt beárazzanak. Kérdés, hogy maradt-e még tere a magyar eszközök előtt további növekedésnek.
A forint teljesítménye
A „Tisza-trade” címkét viselő folyamat eddig jelentős erősödést mutatott, amely nem csupán a választások előtti felkészülésnek volt köszönhető, hanem a kormányváltás után is folytatódott. Júniusra azonban az euróval szembeni teljesítmény a 350 forintos szint körül megrekedt, és egy szűk sávban, 348-363 forint között mozgott.
A stagnálás mögött több ok is áll, köztük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágási politikájának beindulása és a dollár erősödése. A forint megerősödése és az országkockázati felárak csökkenése olyan mértékben zajlott, hogy a jegybank meggondolja szigorú politikáját, még a Hormuzi-szoros helyzetének alakulása közepette is.
Júniusban már elindult az első kamatvágás, az MNB kommunikációja alapján további kamatcsökkentések várhatóak a nyáron. Eközben a dollár értéke folyamatosan emelkedett, különösen a Federal Reserve új elnökének első kamatdöntő ülése utáni időszakban. A helyzet olyannyira megváltozott, hogy az euró/forint árfolyam mélypontját a Fed-ülés előtti napon érte el.
A forintpiac pozicionáltsága is fokozódik: az MNB adatai szerint valószínűleg már nem sok szereplő maradhatott, aki még nem az erősödésre játszik. Három hónap elegendő volt ahhoz, hogy a késlekedők is helyet találjanak a piacon, ami eseti katalizátorok nélkül stagnálást eredményezhet.
Állampapírok hozamai
A magyar állampapírok hozamai szintén csökkentek a választások után, mivel a befektetők váratlanul pozitívan reagáltak a kétharmados Tisza-győzelem hírére. A választási eredmények nyomán megindult EU-s források feloldásának kedvező hírei, valamint az euróbevezetés időpontjának konkretizálása szintén támogatta a hozamok csökkenését.
Később a belföldi tényezők hatása kifulladt, és a magyar tízéves állampapír hozama a régiós és jellemzően német tarifákkal mozgott párhuzamosan. Június végére a közép- és hosszú lejáratú hozamok megközelítették az 5%-os szintet, amely jelentős ellenállást képvisel.
A régiós összehasonlítás során szembetűnő volt, hogy a lengyel állampapírokhoz képest a korábbi 1,5%-os felárunk 0,4%-os diszkonná alakult, míg az utóbbi hetek jelzése szerint alacsonyabb hozamon tudunk forrást bevonni, mint a brit állampapírok esetében.
Részvénypiac helyzete
A magyar részvények eltérő utat jártak be más eszközökhöz képest. A BUX index esetén a választásokat követő eufória feldolgozása mindössze néhány napig tartott, a július elején megvalósított napi csúcsot már nem tudták túllépni.
A forint növekedése és a hosszú hozamok csökkenése a bankok számára kedvezőtlen hatásokat hozott, míg az olajárban konszolidáció indult el, a Mol piaci helyzetének javuló kilátásai nyomán. Ezzel szemben a telekomszektor irányban folyamatos emelkedés figyelhető meg, mivel a csökkenő hozamok kedvezően hathatnak a befektetői megítélésre.
Hosszabb távú kilátások
Bár a jelenlegi helyzet alapján a „Tisza-trade” forrásai kifutónak tűnhetnek, érdemes hangsúlyozni, hogy a magyar eszközöket hosszú távon nem érdemes leírni. A lengyel példából okulva a forint középtávon valóban erős maradhat, ha a strukturális reformok elindulnak, a fundamentumok javulnak, és a nemzetközi környezet kedvező marad.
Az MNB kamatvágási ciklusa újabb esélyt adhat az állampapírhozamoknak, egyedi lehetőséget biztosítva a globálisan szigorító jegybankok között. A várható csökkenő költségvetési hiány, az EU-s források beáramlása és az euróbevezetés mind növelhetik a magyar kötvények vonzerejét. A fundamentumok javulása a hitelminősítői kilátások erősödését is eredményezheti.
Ha az új kormányzati politikai irányvonal a gazdaságpolitika szigorú megközelítésére összpontosít, akkor a közeljövő lehetőségei erősödnek, ugyanakkor ez a folyamat inkább hosszabb távú tervezést igényel.
A részvénypiac számára a makrogazdasági mutatók javulása, az ország törékenységének csökkentése, valamint a vállalatirányítás és a transzparencia növelése lendíthet a helyzeten. Ezek hosszú távú hatásai mind tudatosíthatják a hazai piac vonzerejét a külföldi befektetők előtt, emellett a helyi befektetői közösség megerősítése is szükséges a részvények iránti érdeklődés növeléséhez.
