Átvizsgálják a 4iG-vel kötött műholdas szerződéseket
A magyar állam és a 4iG közötti, műholdfejlesztésre vonatkozó szerződések felülvizsgálata kezdődött el, miután a kormányváltást követően megkezdték az előző politikai vezetés által kötött megállapodások átvilágítását. A vizsgálat eredménye dönti majd el, hogyan alakul a 4iG és az új kormány viszonya, valamint mi lesz a magyar műholdprojekt sorsa.
A kormányzati források szerint a jelenlegi vizsgálatok arra utalnak, hogy a korábbi vezetés a magyar állam számára kedvezőtlen üzletet kötött a műholdas projektben a 4iG-vel. A műholdprogram körüli fejlemények egy 2023 őszi, a Karmelita kolostorban tartott megbeszélésig nyúlnak vissza, ahol a miniszterelnök mellett több miniszter, a vezérkari főnök és külügyi miniszterhelyettes is részt vett. Az ülésen ismertették azt a műholdépítési koncepciót, amely szerint a távközlési és tömegkommunikációs technológia fejlődése miatt meghatározó jelentősége lesz annak, hogy mely országnak van saját eszköze az űrben. A projekt célja egy olyan műholdrendszer létrehozása volt, amely kommunikációs mellett katonai feladatokat is ellát.
A koncepció szerint a programot nemzetbiztonsági okokból a magyar államnak kellett volna lebonyolítania, mintegy 250 milliárd forintos költséggel. Az űreszközöket külföldi nagyvállalatok gyártották volna le, de a folyamatból kisebb magyar űripari cégek és a hazai tudományos élet szereplői is profitálhattak volna. A megbeszélést követően azonban a döntés úgy módosult, hogy a rendszer kiépítését egy magántulajdonú, de számos szálon a kormányhoz kötődő vállalatra, a 4iG-re bízták.
A döntéssel a 4iG nagyobb szerephez jutott, mint ahogy azt a koncepción dolgozó Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium elképzelte. A két tárca képviselői nehezményezték, hogy a kulcsfontosságú infrastruktúra kiépítését egy olyan cégre bízzák, amelynek nincs ehhez szükséges nemzetbiztonsági minősítése, és amelynek tulajdonosi háttere a magántőkealapok hálózata miatt átláthatatlan. Álláspontjuk szerint e problémák megnehezítenék, hogy a magyar műhold bekapcsolódjon a NATO védelmi rendszerébe.
Nem sokkal a megbeszélést követően, 2024 januárjától az űripari fejlesztések felügyelete a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Ezt követően a 4iG ezzel a minisztériummal kezdte el letárgyalni, hogy az állam különböző műholdas szolgáltatásokért cserébe mennyit fizet majd a cégnek.
A Tisza-kormány működésére rálátó források szerint a minisztérium három szerződést is kötött a 4iG-vel telekommunikációs és földmegfigyelési szolgáltatásokra. Az elsőt még 2024-ben írták alá, a további kettőt pedig nem sokkal az áprilisi parlamenti választás előtt. A szerződések összértéke 2,36 milliárd euró, mintegy 850 milliárd forint. A magyar állam azt vállalta, hogy a következő másfél évtizedben ennyit fizet a 4iG műholdas szolgáltatásaiért cserébe. A szerződések szerint már a projekt előkészítő fázisában is fizetnie kell az államnak; 2025-ben például mintegy 125 millió euró, körülbelül 49 milliárd forint előleget fizetett a 4iG-nek.
A 4iG a kritikákra reagálva azt közölte, hogy a magyar államnak nincs beruházási költsége abból, hogy magáncégre bízta a műholdrendszer kiépítését. Így a teljes infrastruktúra üzembe állítása után csak a rendszer által nyújtott szolgáltatásokért kell fizetnie az államnak. Hozzátették, hogy ha a 4iG nem teljesítene, akkor a bankgaranciát nyújtó nemzetközi pénzintézet a magyar állam pénzét a kamatokkal együtt visszafizeti. A cég azt is közölte, hogy a projekt teljes kockázatát ők viselik, és az előleg szerintük a piaci sztenderdnél alacsonyabb.
Miután a 4iG szerződött a magyar állammal, megkezdte a HUSAT névre keresztelt rendszer kiépítését. A nagyobb műhold gyártására idén áprilisban, a parlamenti választás előtt állapodott meg az amerikai Northrop Grumman céggel. A kisebb műholdak a tervek szerint a martonvásári gyárban készülnek majd. Az üzemet még 2024 tavaszán kezdték el építeni, a beruházás idén decemberben fejeződik be, ezután indulhat a próbaüzem.
A hazai űripari szereplők és az állami műholdprojekt résztvevői azonban kétkedve fogadták ezeket a terveket. Egyes vélemények szerint a sugárzásmérők gyártására képes cégnek nincs meg a kellő tapasztalata ahhoz, hogy a jóval összetettebb műholdakat is előállítsa. Erre reagálva a 4iG űripari leányvállalatának vezetője azt mondta, hogy a gyártási és fejlesztési feladatokat nemzetközi partnereikkel közösen végzik a technológiai kockázatok minimalizálása érdekében, emellett saját technológiájukat is fejlesztik. Így a martonvásári üzemben készülő műholdak saját fejlesztésű és nemzetközi technológiákat is tartalmaznak majd.
