Baka András visszadobta az Országgyűlésnek a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt
A Sándor-palota közleménye szerint pénteken visszaküldte megfontolásra dr. Baka András köztársasági elnök a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényt, amelyet november 3-án fogadott el az Országgyűlés. Az államfő egyetért a törvény fő célkitűzéseivel, de több garanciát is szükségesnek tart.
Az elnök szerint biztosítani kell, hogy „a kiemelt hatósági figyelem ne vezethessen a politikusok – akár még a tisztségük megszűnését követő hosszú éveken át fennálló – folyamatos kockázatelemzési eljárás alatt állásához, valamint ne feltételezzen eleve rosszhiszeműséget a Törvény a politikusokról sem, hanem a többi adózóhoz hasonlóan biztosítson számukra is lehetőséget a kockázatként feltárt kisebb hibák, hiányosságok önellenőrzés vagy adategyeztetés keretében történő javítására.”
Baka András úgy véli, olyan biztosítékokra is szükség van, amelyek révén a transzparencia nem jelent egyúttal megbélyegzést a politikusok számára, „továbbá az adóhatósági eljárások, illetve az adatszolgáltatási szabályok feleljenek meg az uniós jogból is következő adatvédelmi követelményeknek.”
A köztársasági elnök a törvény azon rendelkezéseit a közbizalom helyreállításával ellentétes hatásúnak tartja, amelyek a politikusokkal szemben eleve rosszhiszeműséget feltételeznek. Komoly adatvédelmi aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a jogszabály megfelelő cél, időkorlát és törlési szabályok nélkül, „az egyes konkrét személyekkel szemben folyó adóhatósági eljárásokhoz nyilvánvalóan nem szükséges módon, negyedévente egy statikus, tehát nem is naprakészen használható módon átadni rendeli az adóhatóság részére az ingatlan-nyilvántartásnak gyakorlatilag a teljes, mindenkire kiterjedő adatbázisát.”
Baka András azt kérte, hogy az Országgyűlés fontolja meg az észrevételeket, és a törvényt azok figyelembevételével fogadja el újból. Nem ez az első jogszabály, amelyet a köztársasági elnök visszaküldött megfontolásra: korábban visszadobta a kötelező orvosi kamarai tagságot visszaállító törvénytervezetet, valamint nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást sem, amely szintén november 3-án került elfogadásra, és amiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Országgyűlés november harmadikán fogadta el a vagyonosodási eljárásról szóló törvényjavaslatot. A törvény kihirdetése után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt fogja vizsgálni, hogy a politikusok és közvetlen családtagjaik vagyongyarapodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. Korrupcióellenes szakértők korábban előremutatónak nevezték a javaslatot, ugyanakkor kritizálták, hogy a kormány túl szűkre szabta a vizsgálandó alanyok körét és a vizsgált időszakot.
A törvénymódosítással lényegében visszaállították a NAV 2016-ban lényegében megszüntetett vagyonosodási vizsgálatát, azzal a fontos különbséggel, hogy a jövőben elsősorban a politikai vezetők és közvetlen környezetük vagyonosodását vizsgálják, a magánszemélyekét csak az eddig is lehetséges ritka esetekben. A NAV az érintettek vagyongyarapodása, ingatlanai és pénze, befektetései, megtakarításai alapján azt vizsgálja majd, hogy felmerül-e adókötelezettség elmulasztására vagy bűncselekményre utaló kockázat. Ha azt állapítják meg, hogy az érintett elmulaszthatta valamely adókötelezettségét, adóellenőrzést indítanak. Bűncselekmény gyanúja esetén értesítik a NAV nyomozó hatóságát, vagy feljelentést tesznek az illetékes szerveknél.
A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a NAV-nak havonta, kereshető módon közzé kell tennie a honlapján az elvégzett vizsgálatok számát, a bűncselekmény gyanúja miatt tett értesítések és feljelentések számát, megnevezését, valamint a vizsgálat alapján megindított adóellenőrzések számát. A nyilvánosság számára ennél is látványosabb lesz, hogy közzéteszik azoknak a tisztségviselőknek a nevét, akiknél legalább 5 millió forintos adóhiányt találnak. A listáról az érintett csak akkor kerülhet le, ha fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.
A parlamentnek benyújtott javaslat eredetileg csak az országgyűlési képviselőket, a minisztereket, az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárokat, a kormánybiztosokat, a miniszterelnöki biztosokat és a miniszteri biztosokat sorolta a vizsgálandó alanyok közé, de a törvényalkotási bizottságban az ellenzéki képviselők javaslatára ezt kiterjesztették a miniszterelnökre és az európai parlamenti képviselőkre is. A törvény a politikusok közvetlen hozzátartozóira is vonatkozik: házastársukra és élettársukra, valamint a velük közös háztartásban élő szülőkre, gyermekekre és a házastárs gyermekére, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
