Kötelező korellenőrzés és 13 évig semmi TikTok vagy Instagram – az EU szigorít a gyerekvédelemben
Az Európai Bizottság javaslatot tett a gyerekek közösségimédia-használatának szigorú korlátozására. A tervezet szerint 13 éves korig egyáltalán nem lehetne Facebook-, TikTok-, Instagram- vagy más hasonló közösségi oldalakon fiókot létrehozni, a 13–15 évesek pedig csak erős szülői felügyelettel működő, korlátozott funkciójú miniprofilokat hozhatnának létre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós politikai évadot megnyitó beszédében az Unióra leselkedő legnagyobb kockázatok között említette a fiatalok internetezési szokásait. A Bizottság ezért már el is készítette javaslatát, amely a gyerekbarát videómegosztóknál megengedőbb lenne: 3 és 13 éves kor között ezeket a gyerekek is használhatnák, de saját profiljuk nem lehetne, az irányítás a szülő vagy a gyám kezében lenne.
A függőség és a káros tartalmak ellen is védenének
A javaslat betiltaná a fiatalok fiókjainál a profilozáson alapuló ajánlásokat, a végtelen görgetést és az alvásidőben küldött push értesítéseket. A kiskorúak fiókjánál nem lenne földrajzihely-meghatározás, kamera- és mikrofon-hozzáférés, és senki sem vehetné fel a kapcsolatot gyerekekkel előzetes jóváhagyás nélkül.
A bevezetéshez korellenőrző alkalmazásra van szükség. Az EU nyílt forráskódú appja nem tárol biometrikus vagy személyiigazolvány-adatokat, és a személyazonosság felfedése nélkül mondaná meg, hogy a felhasználó eléri-e a minimum korhatárt. Az uniós app mellett a szükséges digitális tanúsítvánnyal rendelkező alkalmazások, például a Digitális Állampolgár appja is használhatók lennének. A javaslat szerint a már létező fiókoknál a szabályok életbelépése után fél évvel ellenőriznék, hogy nem 15 év alatti felhasználókhoz tartoznak-e. A betartatás a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alá tartozna, a büntetés akár a cég globális éves bevételének 6 százaléka is lehetne.
Az új szabályozás rendelet lenne, ami minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A rendelettervezetet azonban várhatóan nem pontosan ebben a formában fogadják el, mert át kell mennie az Európai Parlamenten és a Tanácson is, ami évekbe telhet, és sok módosítással járhat.
Már van rá példa
A közösségi oldalak évekig minimális erőfeszítéssel próbáltak gyerekbaráttá válni, a korhatárt egy kattintással ki lehetett játszani. Az online tér a bullying táptalaja lett, emellett a vég nélkül pörgethető tartalmak addiktív hatása, a testképzavar és a szexuális ragadozók jelentette veszély is sújtja a fiatalokat.
Elsőként Ausztráliában lépett életbe ilyen jogszabály: 2025 végén tiltották be a 16 év alattiaknak a közösségi oldalak használatát, júniusban már több mint ötmillió fiókot deaktiváltak vagy korlátoztak. A kormány a platformokra kiszabható büntetést 99 millió ausztrál dollárra emelné.
A brit kormány 2027 elejétől tiltaná le a 16 évesnél fiatalabbakat a közösségi médiáról. Franciaországban a parlament júliusban elfogadott törvényét az Alkotmánytanács megsemmisítette, a kormány szeptemberben új változatot nyújtott be. Görögország jövőre tiltaná le a 15 év alattiakat. Spanyolország, Portugália, Írország, Norvégia, Lengyelország, Németország, Ausztria és Olaszország is tervez hasonló szabályozást.
Nem mindenki örül
A techcégek leggyakrabban azzal érvelnek, hogy platformjaik összehozzák az embereket, a tiltással sok fiatal elszigetelődhet. Ausztráliában valós probléma az elszigetelődés a városoktól távol élő fiatalok körében. Brit szakértők attól is tartanak, hogy a tiltás az internet kevésbé ellenőrzött bugyrai felé tereli a fiatalokat. Csehország és Észtország túlszabályozásként tekint a teljes tiltásra.
Baross Dorottya pszichológus szerint a tiltással az a probléma, hogy a gyerekek nem akarnak kimaradni semmiből, ezért a közösségi média még inkább tiltott gyümölcsnek tűnhet. A kérdés az, mennyire hígul fel a bizottsági javaslat, mire átjut az EU-bürokrácia malmain.
