Lengyel civil támogatási botrány: jakuzzi és Airbnb lett az irodapénzből
Michał Braun, a lengyel Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központ igazgatója Budapesten beszélt a civil szervezeteknek járó források elosztásának átalakításáról. A szervezetet eredetileg a Jog és Igazságosság (PiS) hozta létre 2017-ben, hogy ezen keresztül ossza szét az állami támogatásokat. A rendszert több kritika érte, mert a döntéshozó testületbe kormányközeli civil szervezetek képviselői kerültek, és sok közpénz ellenőrizetlenül folyt ki gyanús alapítványokhoz.
A 2023-ban megválasztott kormány megreformálta az intézményt, élére Braun került. Elmondta: vissza kellett építeni a bizalmat a civil társadalom és a független szervezetek irányába. Szerinte az NGO-knak maguknak kell megtanulniuk bemutatni, min dolgoznak, és a kormányzatnak csak azokat a feladatokat kell ellátnia, amelyeket a civil szféra nem tud.
A kapacitásépítési pályázatoknál mostantól legalább két év aktív működés kell a nagyobb támogatáshoz, ezen belül egy év ugyanazon a területen. Új szervezetek legfeljebb 10 ezer eurót kaphatnak. A döntési folyamatba bevonták a civileket: a felügyeleti tanácsban 11 helyből 7 a civil delegáltaké, a többin a pénzügyminiszter, az államfő és a kancelláriaminiszter osztozik. Ez akadályozhatja, hogy a politikusok pártcélokra utalják a közpénzeket.
A PiS-éra támogatásaiból büntetőügyek is lettek: 130 olyan eset van, ahol visszaszerzés zajlik. Braun szerint nem politikai nézetek miatt üldöznek senkit, de a jogszabályokat be kell tartani. Példaként említett egy politikához közeli NGO-t, amely irodára kapott 100 ezer eurót Krakkó óvárosában, ám a pénzből jakuzzit vettek, és a lakást feltették az Airbnb-re jakuzzis kiadóként.
A PiS időszakában létrehozott saját civil szervezetek sokszor nem rendelkeztek valódi civil tapasztalattal, és amint elfogyott a pénz, tevékenységük véget ért. Braun összegzése szerint sok szervezetet nem ideológiailag elkötelezett emberek építettek fel, csak olyanok, akik pénzt akartak szerezni.
A jelenlegi kormány alatt jobboldali szervezetek is kaphatnak forrást, a kiválasztás transzparens és méltányos. Nem pályázhat, aki tartozik az államnak, és pluszpontot kapnak azok, akik még sosem részesültek támogatásban. Kapacitásbővítésre csak egyszer adnak nagy összeget, politikai kampányra pedig tilos civil pénzt használni.
Az idei büdzsé mintegy 80 millió euró, amelyet ifjúsági, polgári védelmi, cserkész- és önkéntességi programokra, valamint kapacitásépítésre fordítanak. Kisebb, 2500-4000 eurós támogatásokra is lehet pályázni például irodai kár vagy külföldi konferencián való részvétel esetén. Jövőre nagyobb büdzsével és új polgári védelmi törvénnyel számolnak.
Braun legnagyobb sikernek az intézmény átalakítását tartja, amelybe bevonták a civileket. Hangsúlyozta: meg kell tanítani az embereket és a cégeket, hogy bízzanak az NGO-kban. Fel kell építeni a társadalomban, hogy aki demokráciát és ellenőrző szervezeteket akar, annak támogatnia kell ezeket. Az ultrakonzervatív intézetek sok magánpénzt kapnak, míg a zöld- és demokráciapárti szervezetek nehezen győzik meg az adományozókat.
Braun szerint a média gyakran a botrányokra, például a jakuzzis esetre fókuszál, ami aláaknázza a civilekbe vetett bizalmat. El kell magyarázni, hogy csak az NGO-k kis százaléka él vissza a forrásokkal – ez Magyarországon is kihívás lesz. Azt ajánlja a magyar illetékeseknek, hogy ne mondjanak le az NGO-k támogatásáról, mert egy erős demokrácia erős civil szervezeteket igényel, és minden érintett politikát velük közösen kell megalkotni.
