Betegelégedettségi mérés és bejelentővédelem az egészségügyben
Hétfőtől elindul a betegelégedettség országos, standardizált és rendszeres felmérése, amelynek célja, hogy összehasonlítható képet adjon az ellátás során szerzett tapasztalatokról. A mérésben a pozitív és a negatív visszajelzéseket egyaránt várják. A hivatalos panaszok megtételére továbbra is a külön erre szolgáló betegjogi és panaszkezelési eljárások állnak rendelkezésre.
Az egészségügyi miniszter vasárnap éjszaka közölt bejegyzése szerint a betegek visszajelzéseinek megerősítésével párhuzamosan az egészségügyi dolgozók hangját is fel akarják erősíteni, és meg akarják védeni őket. A kormányzati szándék egy országos, úgynevezett whistleblowing, vagyis betegbiztonsági bejelentő- és bejelentővédelmi rendszer mielőbbi bevezetése, amely a fejlett egészségügyi rendszerekben már alkalmazott megoldásokra épül.
A cél, hogy minden ápoló, asszisztens, orvos és egészségügyi dolgozó biztonságosan jelezhesse, ha a betegellátás során veszélyes körülményeket, súlyos szakmai problémákat vagy visszaéléseket tapasztal. Ehhez olyan országos rendszert alakítanak ki, amely lehetőséget biztosít a bizalmas, akár anonim bejelentésre, a közvetlen munkahelyi vezetéstől független bejelentési csatornát kínál, és valódi jogi, valamint intézményi védelmet nyújt a megtorlással szemben.
A miniszter szerint ma sok egészségügyi dolgozó azért hallgat, mert attól tart, hogy a jelzésének személyes következményei lesznek. Ezen változtatni kell: egy nővért ne lehessen megfélemlíteni, hátrányosabb műszakbeosztással büntetni, áthelyezni vagy szakmailag ellehetetleníteni azért, mert jóhiszeműen jelez egy problémát, és egyetlen egészségügyi dolgozónak se kelljen attól tartania, hogy elveszítheti a munkáját, ha felhívja a figyelmet egy betegbiztonsági kockázatra.
A bejelentések részeként elkészítik a megörökölt egészségügyi rendszer országos helyzetét bemutató országleltárt, amelynek célja, hogy őszintén bemutassa, milyen állapotban vették át az egészségügyet, milyen különbségek vannak az egyes térségek és intézmények között, hol vannak a legsúlyosabb hiányosságok, és milyen feladatok állnak előttük. Az őszinteség és az átláthatóság a változás alapfeltétele, ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy ha őszintébbé és átláthatóbbá teszik az egészségügy működését, kezdetben valószínűleg több bejelentést és feltárt hibát fognak látni, és az első időszakban több hiba jelenhet meg a statisztikákban.
Hosszabb távon azonban éppen az őszinteség, az átláthatóság és a hibákból való tanulás vezethet oda, hogy egyre kevesebb tényleges hiba történjen, csökkenjen a betegkárosodások száma, és javuljon az ellátás minősége. A siker valódi mércéje az lesz, hogy a feltárt problémákból milyen változtatások születnek, és ezek mennyivel teszik biztonságosabbá a betegellátást.
A miniszter arról is beszámolt, hogyan zajlik majd az egészségügyi dolgozók bérrendezése. A 2027-es költségvetésben több állami szektorban emelkednek a bérek, így az egészségügyi szakdolgozók fizetése 15 százalékkal emelkedik, ami a szintén bejelentett szja-csökkentésekkel együtt esetenként 17 százalékos nettó keresetnövekedést is jelenthet. Az egészségügyben dolgozók megbecsülése azonban nem állhat meg egyetlen béremelésnél, ezért a kormány évente 192 milliárd forint többletforrást biztosít mintegy 123 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó bérrendezésére. Ez az eddigi legszélesebb körű bérrendezés az egészségügy nem orvosi munkaköreiben, amelybe a korábbi bérrendezésekből kimaradt dolgozói csoportokat is bevonják.
