Két külön munkaerőpiac működik egymás mellett Magyarországon
A friss toborzási adatok szerint a munkaerőpiac egyre inkább két részre szakad: az egyik oldalon állások vannak megfelelő jelentkezők nélkül, a másikon jelentkezők vannak a nekik megfelelő állások nélkül. A szerkezeti problémák régóta ismertek: kevés a potenciális munkavállaló, ráadásul földrajzilag nem a megfelelő helyen vannak, alacsony a mobilitási hajlandóságuk, és nem rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges képességekkel és tudással.
Jelentkezők és felvételiek aránya
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint június és augusztus között 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkakeresés átlagos időtartama pedig 11,7 hónapra nőtt. Egy álláshirdetési portál adatai szerint az idei második negyedévben a cégek 6,5 százalékkal több állást hirdettek meg, mint egy évvel korábban, a jelentkezések száma viszont 18 százalékkal csökkent.
Az egyik toborzásnál 592 jelentkezőből 109 jutott túl az előszűrésen, 26 jelent meg a kiválasztáson, és végül 17 embert, azaz 3 százalékukat vették fel. Egy másik projektben 776 jelentkezőből 162-en jutottak tovább az előszűrésen, 45-en jelentek meg a kiválasztáson, és heten, azaz 1 százalékuk kapott állást.
Akár százezer forintos bérrés is lehet
Az operátor és betanított pozícióknál nettó 40–50 ezer, a raktárosoknál és targoncavezetőknél 60–90 ezer, a szakmunkásoknál pedig akár 100–120 ezer forint eltérés is lehet a jelentkezők által elvárt és a munkáltatók által kínált fizetés között.
Nő a munkanélküliség a foglalkoztatás bővülése mellett
Az utóbbi időben a foglalkoztatottak számának növekedése mellett a munkanélküliek száma is emelkedett, valószínűleg azért, mert többen kezdtek aktívan munkát keresni, és ők a munkanélküliek között jelennek meg. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak együttes népességen belüli arányát mutató aktivitási ráta az év eleje óta emelkedik, és nő az üres pozíciók száma is.
Óriási földrajzi különbségek a fizetésekben
A földrajzi olló szétnyílására nemrég egy gazdaságkutató intézet is közölt adatokat, amelyekből kiderült, hogy a fővárosban majdnem 50 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a községekben. A bérek emelését alulról általában a minimálbér emelése szokta nyomás alá helyezni, de jelenleg még messze van a megállapodás a 2027-re vonatkozó emelésről. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának legutóbbi ülésein a munkáltatók 4 százalékos bruttó emelésre tettek javaslatot, miközben a 2024-es többéves megállapodás alapján elvileg 14 százalékos emelésnek kellene következnie. Az állami szféra egyes ágazataiban nemrég bejelentett 10,7 és 21,5 százalék közötti béremelések ehhez képest soknak tűnnek, de ezek döntő többségénél meglehetősen alacsony a kiindulási összeg, ezért várhatóan nem gyakorolnak jelentősebb nyomást a versenyszférára.
