Magyar állami hitelekből vittek orosz projekteket, most milliárdos kötelezettségeken ülnek
A Pólus Kereskedelmi Pénzügyi és Szolgáltató Kft. árbevételének 99 százaléka exportból származik, építőipari munkákat végez, és orvosi berendezéseket szállít Oroszországba. Ügyvezetője, Horváth László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Orosz Tagozatának elnöke. A cég honlapjának beszámolói szerint mindezt magyar állami exporthitelek támogatták.
Az Eximbank bank- és üzleti titokra hivatkozva nem adott tájékoztatást arról, pontosan mennyi hitelt adtak a cégnek, és van-e még kitettségük az orosz irányba. Éves beszámolójából sem derül ki, mekkora kitettsége lehet Oroszországban, mekkora a hitelállománya, és azt hogyan fizetik. Annyi látszik, hogy a nem uniós országok irányába összességében 556 milliárd forint kintlévősége van a banknak, ami után 20 milliárd forint bevételt ért el.
A magyar orvostechnikai piacon járatos szakemberek közül senki nem hallott a Pólus Kft.-ről. A cég valószínűleg kereskedőként értékesített ilyen eszközöket, így nem látszik, mi a jelentős hozzáadott érték, amiért exporthitelt kapott. A nyilvánosan elérhető referenciákból nem derül ki, ki gyártotta az eszközöket, mekkora volt a magyar hozzáadott érték, és pontosan milyen termékeket exportáltak Oroszországba. A honlapon megadott referenciák között az orvostechnikai projekteknél feltüntetik az Eximbank hitelét és a MEHIB hitelgaranciáját; a projektek összértéke nagyságrendileg 12 milliárd forint lehet, és valószínűleg java részük Ukrajna 2022-es lerohanása előtt lezárult.
A vállalat pénzügyi beszámolói furcsaságokat mutatnak: az elmúlt öt évben az árbevétel átlagosan alig haladta meg a 200 millió forintot, az adózott eredmény éves átlagban 3,2 millió forint volt. 2024-ben mindössze 67,7 millió forintos árbevétel mellett 5,8 milliárd forintos kötelezettségállományt és 4,7 milliárd forintos kintlévőséget tartott nyilván a cég, amely 2025-ös beszámolót nem adott le. A kötelezettség az éves árbevétel 86-szorosa; a likviditást a mérleg szerint nem banki, hanem szállítói hitelek biztosítják. A 4,7 milliárdos követelésállomány azt jelentheti, hogy jelentős összeg ragadt bent feltehetőleg orosz partnereknél. A cég ügyvezetője 2022-ben a HVG-nek adott nyilatkozatában utalt a problémákra.
A cég korábbi sajtóhírek szerint 2013-ban részt vett szocsi szállodaépítésben, 2019-ben pedig az orosz piacon érdekelt magyar vállalatként vett részt magyar–orosz gazdasági megbeszélésen. Horváth László 2022-ben a HVG-nek beszélt egy általuk 70 millió euróból épített erőműről. Korábbi információk szerint a Nemzetközi Beruházási Banktól is jutott pénz a céghez: a novoszibirszki egészségügyi központ kivitelezését 12 millió euróval segítette a pénzintézet, a projekt egyik résztvevője a Pólus volt. A banknak 2023 áprilisában ki kellett vonulnia Magyarországról, mert az Egyesült Államok szankciós listára tette a pénzintézetet és három vezetőjét.
A cég tulajdonosi hálózatában a nyilvántartott részesedések szerint Chepurenkov Alexander orosz üzletember 49 százalékkal, Horváth László ügyvezető, Horváth Krisztián 40 százalékkal és Horváth Mihály 11 százalékkal rendelkezik. A cégnek 2020–2022 között 372 millió forint egyéb bevétele volt elengedett kötelezettségből, ami nélkül jelentős vesztesége keletkezett volna; nem tudni, hogy ebben lehetett-e állami szerepvállalás. 2014 és 2025 között összesen nyolc végrehajtási eljárás indult a Pólus Kft. ellen, ezek közül hatot a NAV kezdeményezett; a legutóbbi NAV-végrehajtás 2025 augusztusában indult.
A cég megkeresésre nem válaszolt arra, hogy a halmozódó 4,7 milliárdos követelések és 5,8 milliárdos tartozások mellett hogyan tudják fenntartani a működésüket, és milyen magyar gyártású orvosi berendezéseket exportáltak Oroszországba. Nyitott kérdés az is, pontosan milyen magyar exportot finanszírozott az Eximbank, mekkora magyar hozzáadott érték állt az ügyletek mögött, és mekkora kockázatot jelenthetnek ma ezek a projektek az adófizetők számára.
