Az Egyetemista Lista győzött Szerbiában, de még nincs kormányfőjelölt
Az Egyetemista Lista (SL) meggyőző többséggel nyerte a szerbiai előrehozott parlamenti választást, elsöpörve a 14 éven át hatalmon lévő Szerb Haladó Pártot (SNS) és Aleksandar Vučićot, aki kormányfőként, majd elnökként 12 éven át vezette az országot. A győztes kiléte már ismert, azt azonban még nem lehet tudni, ki lesz Szerbia miniszterelnöke.
Az újvidéki vasútállomás előtetejének tragikus leomlása után indult tüntetésekből kiemelkedett SL ereje épp abban rejlett, hogy nem egyetlen személy köré épült, hanem megőrizte politikusmentes, népi jellegét. Ezért nem egyértelmű, hogy a kormányalakításra egyedül is elegendő mandátumot szerzett párt listavezetője, Ilija Srdanović lesz-e a kormányfő. Mellette egyre többször merül fel Dejan Šoškić közgazdász neve, aki a Vučić-korszak előtt két éven át a Szerb Nemzeti Bankot is vezette.
Ivan Đurić, a szerbiai Kutatási, Transzparencia- és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) elemzője szerint a decentralizált szervezet a kampány alatt előny volt, most azonban új fázisba lép, amikor a döntéshozatalhoz más felállásra van szükség. Hozzátette: nem kell túlgondolni a folyamatot, mert paradigmaváltásról van szó, a döntések nem a kulisszák mögött, hanem a kompetens intézmények keretein belül születnek meg. Az új parlamentnek 30 napon belül össze kell ülnie, az új kormánynak pedig 90 napon belül meg kell alakulnia, a folyamat azonban a két hónapon belül esedékes előrehozott elnökválasztás miatt várhatóan gyorsabb lesz.
Srdanović elsődleges feladatként az újvidéki tragédia felelőseinek elszámoltatását nevezte meg. Azt ígérte, végigviszik a tragédiát megelőző feltételezett korrupciós cselekményekkel kapcsolatos eljárásokat, megállapítják a felelősséget, és igazságot szolgáltatnak az áldozatoknak és családjaiknak. Céljuk az állami intézmények felszabadítása a pártpolitikai befolyás alól és a közbizalom helyreállítása.
Fokozatos közeledés az Európai Unióhoz
Szerbia 2012 óta EU-tagjelölt ország, de a csatlakozási tárgyalások eddig nagyon lassan haladtak, nagyrészt Vučić egyre inkább kézi vezérlésű, az EU demokratikus elveivel ellentétes rendszere miatt. A hat klaszter egyikét sem zárták még le, sőt, meg sem nyitották mindet. Đurić szerint az EU-tagságot 2008-ban többen támogatták, mint ma, és a társadalmi hozzáállást a régóta tartó propaganda határozza meg, ezen csak akkor lehet változtatni, ha a nyilvánosság újra szélesebb körből tájékozódhat.
Az elemző szerint a koszovói függetlenség elismerésének felvetése az elmúlt 18 évben politikai öngyilkossággal lett volna egyenlő, ezért itt csak lassú elmozdulás lehet. Az SL gyökerei a korrupció felszámolásában vannak, nem pedig az EU-pártiságban, hiszen a szerveződés a radikális nacionalistáktól az EU-pártiakig a társadalom széles rétegeit fedi le. Cél lehet a függetlenség elismerése nélküli kapcsolatnormalizálás, ami összhangban lenne az EU-val is, és öt uniós tagállam szintén nem ismeri el Koszovó önállóságát. Az SL külpolitikai programja szerint küzdeni fognak azért, hogy Koszovó és Metohija Szerbia része maradjon, összhangban az ENSZ BT 1244-es határozatával.
Oroszországot illetően sem várható 180 fokos fordulat. Az SL a Vučićhoz hasonlóan elutasítja az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett nyugati szankciókat, a program szerint a szankciók politikai állásfoglalást tükröznek, és nem járulnak hozzá a politikai és biztonsági kihívások megoldásához. Đurić szerint Oroszország alkupozíciója Szerbia energiafüggősége miatt erős, ezen csak az EU-s partnerek enyhíthetnek infrastrukturális beruházásokkal és a gázszállítás diverzifikálását lehetővé tevő interkonnektorokkal, Bulgáriával és Romániával folytatott együttműködéssel.
A Kreml egyelőre visszafogottan értékelte az SL győzelmét, Dmitrij Peszkov szóvivő a baráti kapcsolatok megmaradásának reményét fejezte ki. Az SL képviselői közül Jovo Bakić szociológus arról beszélt, hogy tisztelik Oroszországot mint nagyhatalmat és történelmileg fontos partnert, ezért nem lesz változás Szerbia Oroszországot érintő külpolitikájában.
A NIS olajtársaságban lévő orosz tulajdonrész eladása kapcsán az elvi megállapodás még Orbán és Vučić hatalmának elvesztése előtt született, a folyamat a magyarországi választások után lelassult. Az SL EU-kapcsolatokról szóló programja külön megemlíti a Magyarországgal fennálló kétoldalú viszony fontosságát.
Đurić szerint Vučić leváltásával teljes paradigmaváltás lehetősége előtt áll az ország. Szerbia elkötelezett a jogállam, a sajtószabadság biztosítása és a korrupció visszaszorítása mellett, amelyek az EU elsődleges elvárásai is, így ezen a területen az érdekek egybeesnek. Az elemző szerint azzal, hogy az évtizedek óta tartó EU-ellenes manipuláció véget ért, várhatóan látványosan nőni fog az EU-tagság támogatottsága, és az országnak EU-pártibb kormánya lesz, mint 2002 óta valaha.
