A dolgozót is megbüntetik, ha bejelenti a feketemunkát, pedig a fehérítés az állam érdeke
Eszter rendezvényszervezőként dolgozott úgy, hogy minimálbérre jelentették be, a fizetése minimálbér feletti részét pedig egyéni vállalkozóként számlázta a főnöke cégeinek. A szóbeli megegyezés része volt, hogy kompenzációként megkapja azokat a juttatásokat is, amelyekre akkor lett volna jogosult, ha a teljes fizetésével jelentik be. Az első terhességénél ez működött: a munkáltató kiegészítette a csecsemőgondozási díjat arra a szintre, amelyre teljes fizetés esetén jogosult lett volna, majd a férje vette fel a gyermekgondozási díjat, aki rendesen be volt jelentve a munkahelyén.
A konfliktus a második terhessége alatt kezdődött. Eszter előre bejelentette, hogy várandós, a cégnél babaváró bulit is szerveztek neki, és amíg az orvos engedte, bejárt dolgozni. Amikor már nem járt be, felhívták, hogy felbontanák a munkaszerződését, és nem fizetik ki sem a betegszabadságokat, sem a terhességgel kapcsolatos ellátások kompenzációit. Eszter feltételezése szerint azért változott a cégtulajdonos hozzáállása, mert közben egy másik munkavállaló is bejelentette, hogy terhes.
Eszter bíróságra akarta vinni az ügyet, de a könyvelője és több ügyvéd is lebeszélte a perindításról, mert így ellene is eljárás indulhat. Ősi Barnabás, Eszter ügyvédje szerint ez abból az abszurd jogi helyzetből adódik, hogy ha egy munkavállaló felfedi, hogy nem megfelelően foglalkoztatják, akkor ellene is büntetőeljárás indul költségvetési csalás miatt. Ezért nem emiatt indítottak pert, hanem adminisztratív hibára hivatkozva kérték annak kijavítását. Ebben az esetben behívhatták volna tanúskodni Eszter munkatársait, és fény derülhetett volna arra, hogy a valódi bére szóbeli megállapodás alapján magasabb volt. Ezt megelőzve a cég beleegyezett, hogy kifizeti a tartozását és a perköltségeket.
A magyar gazdaság jelentős részét érinti a szürke- és feketefoglalkoztatás. A rejtett gazdaság természetéből adódóan nehezen vizsgálható. A Nemzetközi Valutaalap 2018-as kutatása szerint Magyarországon 1991 és 2015 között a bruttó hazai termék nagyjából negyede jött létre a szürke- és feketegazdaságban, és a vizsgált időszakban csökkent ennek az aránya, 2015-ben 20 százalék körül lehetett. Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója 2019-ben a GDP negyedére becsülte a rejtett gazdaság méretét, és a munkavállalók majdnem 10 százaléka lehetett feketén foglalkoztatva, további 20 százalék pedig szürkén.
A rejtett gazdaság nagyobb mérete kevesebb adóbevételt biztosít az állam számára. A Világbank elemzése szerint a feltörekvő és fejlődő gazdaságok körében a nagyobb rejtett gazdaságú országok kormányzatainak bevételei a GDP 5-12 százalékával alacsonyabbak a kevesebb informális tevékenységű országokéhoz képest. A rejtett gazdaság csökkentését a digitalizáció, az adminisztráció egyszerűsítése és az adócsökkentés is segítheti.
Magyarországon a rejtett gazdaság a rendszerváltás után kezdett jelentősen növekedni, mivel az állami szektor leépülése miatt egymillió ember vált munkanélkülivé, és sokuknak a túlélést a szürke- és feketegazdaságból származó jövedelem jelentette. A csúcson 1993-ban volt a rejtett gazdaság, ekkor a teljes GDP harmadát tette ki a Világbank szerint, azóta érdemben csökkent. A 2010-es évek közepének és végének több adózást érintő változása jelentősen elősegítette a gazdaság fehéredését: csökkentek a munkát terhelő adók és járulékok, az online pénztárgépek, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer és az online számlázás bevezetésével hatékonyabbá vált az áfabeszedés ellenőrzése. Az áfarés 2013-ban több mint 21 százalék volt, 2023-ban ennek csupán harmada.
A hazai foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzések 2023-ban a vizsgált vállalkozások 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, és az ellenőrzött munkavállalók 15,7 százaléka volt feketén foglalkoztatva. Az utóbbiak majdnem fele az építőiparban dolgozott, valamint jelentős arányban voltak a vendéglátásban és a kereskedelemben is.
Ősi Barnabás az előző kormánynak javasolta a szabályok módosítását, mivel jelenleg csak akkor dönthet úgy a bíróság, hogy nem indít a munkavállaló ellen eljárást, ha az kényszer alatt állt, vagy visszafizeti a be nem fizetett adót és járulékokat. Szerinte a kényszert nehéz bizonyítani, a tartozás visszafizetése pedig azt jelenti, hogy a munkavállalót büntetik egy olyan helyzetért, aminek elsősorban elszenvedője. A Miniszterelnökség válasza szerint érdekegyezést hozna létre a munkáltató és a munkavállaló között, ha a munkavállaló nem lenne büntethető, amennyiben önként felfedi a jogsértést. Ősi szerint ez abszurd, mivel pont a jelenlegi helyzetben van érdekegyezés a két fél között, és ez a munkavállaló kiszolgáltatottságát betonozza be a vállalattal szemben.
