Szakvélemény készült a Seszták-széfeknél jelző nyomkövető kutya ügyében

Szakvélemény készült a Seszták-széfeknél jelző nyomkövető kutya ügyében

által K Sandor

Elkészült a szakvélemény a Seszták-széfeknél jelző nyomkövető kutya ügyében

Már október 28-án rendelkezésre állt a kriminálkinológus szakértői véleménye, amikor a bíróság a volt nemzeti fejlesztési miniszter letartóztatásának meghosszabbításáról döntött. A szakértőnek többek között arra kellett választ adnia, mit bizonyít annak a nyomkövető kutyának a jelzése, amelyik a házkutatás során a Seszták Miklóshoz köthető széfeknél ugatni kezdett. Az október 21-én kelt szakvélemény szerint gyakorlatilag semmit.

A letartóztatás meghosszabbításáról szóló bírósági közlemény nyomán napokig a magyar közvélemény figyelmének középpontjában álltak a nagy méretű Wertheim típusú páncélszekrények és az a feltételezés, hogy a volt miniszter mintegy 9 milliárd forint készpénzt tarthatott bennük, és a pénz eltüntetéséről még a kihallgatása előtt gondoskodott. Seszták védője már akkor cáfolta, hogy a széfekben valaha is ekkora mennyiségű készpénzt tároltak volna, Seszták pedig a nyomozási bírónak is azt állította, hogy a széfben nem pénzt, csak iratokat tartott.

A 9 milliárd forint létezését a nyomozók az egyik gyanúsított vallomására és a nyomkövető kutya jelzésére alapozták. A nyomozási bíró ez alapján úgy ítélte meg, hogy a bizonyítási eljárás befolyásolásának veszélye is fennáll, és január 30-ig meghosszabbította a KDNP-s képviselő letartóztatását. A szakértő szerint azonban a kutyában, mint minden élőlény munkájában, benne van a hibázás lehetősége.

A szakértői vélemény szerint a büntetőeljárás során a keresőkutya jelzése nem bizonyíték, hanem információ a nyomozóhatóság részére; bizonyítékként az használható fel – tárgy, nyom, anyagmaradvány, videófelvétel –, amit az eljáró hatóság a kutya jelzésére alapozva megtalál. Papp Gábor, Seszták védője szerint ez ebben az esetben nem valósult meg, és példátlannak tartja, hogy már a nyomozási bíró ülése előtt megvolt a szakértői vélemény, mégsem adták át, pedig az akár az ügy elbírálását is más megvilágításba helyezte volna.

Pénzt tehát nem, csak két, egyenként 188,3 centiméter magas, 81 centiméter széles és 72,5 centiméter mély széfet találtak. A Volánbusz-ügyben nyomozó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal később a további találgatások elkerülése érdekében közleményt adott ki, amelyben azt írta: „a biztonsági ajtóval zárt, hangszigetelt szobában két nagy méretű Wertheim DWS1901 10 RE típusú, darabonként 1660 kg önsúlyú, tipikusan nem otthoni használatra készült páncélszekrényt” találtak.

A széfeket nem a volt miniszter kisvárdai otthonában vagy irodájában, hanem egy Sesztákhoz köthető irodaházban találták meg a nyomozók az október közepén tartott házkutatás során. A hivatal elrendelte a kriminálkinológus-szakvélemény kiegészítését is, arra kíváncsiak, hogy a nyomkövető kutya csak pénzkeresésre lett-e kiképezve, vagy az állatot okmánykeresésre is kiképezték.

Sesztákot szeptember végén tartóztatták le. Azzal gyanúsítják, hogy a 2014 és 2018 közötti minisztersége alatt több százmilliós és többmilliárdos kenőpénzt fogadott el építési vállalkozóktól. Az ügyészség szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tett szert, Sesztákra pedig más terhelő vallomások is vannak.

Ezt is kedvelheted