Elaludt a volánnál, összetört bérelt autójáért 7,4 millió forintot követelnek tőle
Hajnali negyed négy körül szenvedett balesetet egy férfi az M5-ös autópálya újhartyáni szakaszán, egy útépítés közelében. A Mol Limo autómegosztó szolgáltatásától bérelt Toyota Corolla Crossszal indult vissza Budapestre, miután előző nap Szegeden élő barátait látogatta meg. A társaság együtt vacsorázott, majd a férfi hajnali egy óra körül indult el, így nagyjából két órát tölthetett a volánnál, mielőtt elaludt vezetés közben.
Az autóban működött az automatikus sávtartó rendszer, ezért egy darabig akkor is egyenesben maradt, amikor a sofőr szeme már csukva volt. Az útépítésnél a főváros felé haladó sávokat átterelték az autópálya szemközti oldalára, ahol 60 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben. A Toyota automatikája megpróbált korrigálni a terelésnél, a sofőr fel is ébredt a kerékcsikorgásra, de nem tudta visszaszerezni az irányítást. A jármű áttért a szemközti sávba, majd a közeli felüljáró tövében lévő töltésnek vágódott és teljesen összetört. Más járművel nem ütközött, csak a vezető sérült meg.
A férfi jobb lába több helyen eltört, háromszor műtötték, több hónapot töltött kórházban. Sérülései súlyossága és a vérveszteség miatt többször felmerült a láb amputálása, erre végül nem került sor, de most is nehezen mozog. A rendőrség a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt járt el, és 78 ezer forint pénzbírságot szabott ki. A férfi elismerte a felelősségét.
A Toyota gazdasági totálkáros lett, helyreállítása nem volt gazdaságos. A cég felszólította a bérlőt a teljes kár megtérítésére, összesen 7,4 millió forintra. A férfi pályakezdő, sérülése miatt nehezen talál munkát, eddig egymillió forintot tudott átutalni, a többit részletekben törlesztené. Eredetileg havi 30 ezer forintos törlesztőrészletben állapodtak meg, ami 17 évig tartana, de a cég jelezte, hogy később havi 100 ezer forintra kívánja emelni a részletet.
A férfi szerint a Mol Limo általános szerződési feltételei félrevezetők, mert nem derül ki egyértelműen, hogy van-e casco a bérautókon. A cég szerződési feltételei szerint a szolgáltató biztosítja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást, a cascót azonban jogosult, de nem köteles megkötni, és arról is maga dönt, hogy egy káresemény után igénybe veszi-e. A cég válasza szerint flottájuk túlnyomó részén nincs casco, helyette szerződésben szabályozott kárfelelősségi rendszert alkalmaznak. Alapesetben az okozott kár 20 százalékát, de legalább 400 ezer forintot fizettetnek a károkozó bérlőkkel; egyes kiemelt modelleknél, például a Tesláknál minimum kétmillió forintot is követelhetnek.
A bérlő a baleset előtt 140 km/órára állította a sebességtartó rendszert, a cég tájékoztatása szerint azonban az ütközés előtt 167-tel ment az autó. A Mol Limo szerint minden autóban működik olyan eszköz, amely rögzíti a sebességet, és ebből nyerték ki az adatot. A cég a jelentős gyorshajtással indokolja, hogy a bérlőnek 7,4 millió forintot kell fizetnie, mert ilyen esetekben az önrészcsökkentő szolgáltatásra sem lehet támaszkodni. Tavaly összesen 296 közlekedési balesetet okoztak a cég ügyfelei, ezek közül ötben keletkezett egymillió forintnál nagyobb összegű kár.
A GreenGo autómegosztó szolgáltató hasonló szempontok alapján dönt a kártérítésről: jellemzően akkor követelik a teljes kárt, ha a baleset súlyos szabályszegéssel vagy az autó rendeltetésellenes, illetve különösen veszélyes használatával függ össze, például alkohol vagy kábítószer hatása alatti vezetés, kirívó gyorshajtás vagy driftelés esetén. Évente 5-10 esetben fizettetik ki a teljes kárösszeget, a vezetés közbeni elalvást pedig gondatlan károkozásnak tekintik.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási alkusz szakértője szerint a biztosítók szigorúan határozzák meg a cascóra vonatkozó tarifákat, ha egy autót többen használnak. Egy Toyota Corolla Cross éves cascója egy vidéki magánszemélynél 180 ezer forint körül alakul, Budapesten akár 250 ezer forint is lehet. Céges, többhasználós autónál a díj évi 500 ezer forintra szökhet, autómegosztó szolgáltatónál pedig akár évi egymillió forintba is kerülhet, ezért a társaságok sokszor nem is adnak ajánlatot az ilyen cégeknek. A szakértő szerint önmagában a gyorshajtás nem zárja ki a cascós kártérítést, a döntő a rendőrségi eljárásban született határozat.
