Róna Péter szerint jelezték Varga Mihálynak az MNB-alapítványok problémás milliárdjait
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MNB működését vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság előtt azt mondta, semmilyen jelzést nem kapott a visszaélésekről a jegybanki alapítványok létrehozásakor, amikor ő az Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere volt. Róna Péter közgazdász, aki ekkor az MNB felügyelőbizottságának tagja volt, ezzel szemben azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy 2014-ben már kifogásolták a jegybank alaptevékenységén kívüli sokmilliárdos programokat, és ezt jelezték is a miniszternek.
Az MNB a cikkre reagálva azt közölte, hogy Róna Péter rosszul emlékszik, és önmagának mond ellent a cikkben.
A 24.hu szerint Róna Péter állítása alátámasztására a 2014-es jegyzőkönyvekre hivatkozik, amelyekről egyébként már 2025-ben is említést tett. Akkor még arról beszélt, hogy már a jelzés idején, 2014-ben is aggályosnak látták a jegybanki alapítványok feltőkésítését. Most azt mondta, hogy a felügyelőbizottság nem kapott tájékoztatást az alapítványokról. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány ekkor már létezett, azt 2013-ban hozták létre. Rónáék akkor azt jelezték, hogy az MNB-nek a jegybanki alaptevékenységtől eltérő tevékenységre eleve nem lehetett volna tíz- és százmilliárdokat költenie.
A Pallas Athéné Alapítványok 266 milliárd forintos feltőkésítése egyébként nagyrészt abban a 16 hónapos időszakban zajlott, amikor 2014 áprilisa után egyáltalán nem működött felügyelőbizottság az MNB-ben. Varga Mihály szerint azért, mert a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a jelöltekről.
Róna Péter emellett azt mondta, hogy 2013 októberétől az ellenőrző testület elnökét, Járai Zsigmondot már nem hívták meg az igazgatósági ülésekre, az előterjesztéseket sem kapták meg előre. Amikor 2014 tavaszán jelezte neki, hogy az igazgatóság figyelmen kívül hagyja a határozataikat, Járai azzal hárított, hogy kifutottak az időből. Róna szerint a közpénzek kihelyezéséért nem az alapítványi kurátorok, hanem az MNB akkori igazgatósága – így Matolcsy György és alelnökei, köztük a jelenlegi ÁSZ-elnök Windisch László – a felelős.
A Telex kérdéseire az MNB azt válaszolta, hogy a 24.hu cikke valótlanságokat és csúsztatásokat tartalmaz, Róna Péter pedig ellentmond saját magának. A jegybank szerint a cikk dokumentumokkal kívánja cáfolni Varga Mihály azon megállapítását, miszerint a felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjedt ki a jegybanki alapítványokra, ebből következően a korábbi jegybanki vezetéshez köthető alapítványi visszaélésekről sem érkezhetett jelzés a pénzügyminiszterhez a felügyelőbizottságtól. Ugyanakkor néhány sorral később a cikk nem Varga Mihályt, hanem önmagát cáfolja azzal, hogy rögzíti: „alapítványokat egyáltalán nem említ a felügyelőbizottság, erről ugyanis – Róna Péter állítása szerint – nem kaptak tájékoztatást.”
Az MNB szerint további ellentmondás, hogy a cikk Varga Mihály alapítványi visszaélésekre vonatkozó megállapítására hivatkozik, miközben a korábbi jegybanki vezetés programjáról, az Értéktár programról szóló felügyelőbizottsági jelentést hozza példaként. Úgy fogalmaztak: Róna Péter rosszul emlékszik, a felügyelőbizottság valóban kért tájékoztatást az Értéktár programról, de az erről szóló jelentést a testület 2014. március 7-i ülésén tudomásul vette, Róna Péter az ezzel foglalkozó napirendi ponthoz nem szólt hozzá, ami a felügyelőbizottsági jegyzőkönyvben ellenőrizhető.
„Ahogyan Varga Mihály a 2026. november 5-i bizottsági meghallgatáson is rögzítette: a Magyar Nemzeti Bank új vezetése tárta fel az előző vezetéshez kötődő visszaéléseket és tette meg a szükséges feljelentéseket. A jegybank az új vezetés alatt a törvényeknek megfelelően, átláthatóan működik, a korábbi visszaélések feltárását az új vezetés folytatja” – írta az MNB.
Az ügy hátterében az áll, hogy Matolcsy György jegybankelnök irányítása alatt a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban és 2014-ben létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyeknek közpénzt, a jegybank árfolyamnyereségéből származó több mint 266 milliárd forintos vagyont juttatott, a vagyon kezelését pedig az Optima Befektetési Zrt. végezte. A Pallas Athéné Alapítványok 2019-es összeolvadásával jött létre a PADME Alapítvány.
